Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Régészet - Kiss, Attila: Pannóniai rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez

84 KISS ATTILA Pannónia I. és Valeria, legalábbis formailag a Nyugati birodalomtól a huinoknak, imint szövetségeseknek átengedett terület szerepelt. A 454-es Nedaonmemti csata és a gótoknak Pannóniáiban való 456-Os megjelenése, illetve a Keleti birodalomtól történt telepítése arra enged /következtetni, bogy Avitus [császárnak ideiglenesen sikerülhetett a provincia megszerzése. Jordanesnek a gótok megtelepedéséről szóló leírásában a kiassizilkus értelemben vett teljes, egész Pannóniáról ad lképet, s ebbe az egészbe telepíti be őket. Ennek megfelelően Thiudemert Pannónia I.-'ba, a Balaton 'vidékére, Valamert a Sieraniiunga és Aqua Nigra folyók közötti terüleitrte, Wiidiimeirt pedig Thiudemer és Valarnier szálláshelye közé belyezte el.

39 A két, osiak Jordanesnél szereplő, földrajzi név meghatározására Alföldi András, és L. Schmidt keresett (megoldást, Alföldi András az Aqua Nigrat a iKarásicával, a Duna mellékfolyójával azonosította.

40 L. Schmidt érvelése szerint nem valószínű, hogy a jelentős (Dráva és Száva 'mellett éppen azok kiét ímeüiélkfiollyójla jelölte volna a határt. Másik érve szeirinta gótok Balatontól ideire vallió szálüátshelye nem egyezltetbető össze Eugippius Vita íS. iSeverini legendájábian a gótok Belső-iNoinicum keleti írlészién ivaló laklheiyéről iszóló adatával, így a Pelsois — Balaton mellett megtelepedett Thiudemer és a Soarniiunga és Aqua Nigra Iközötti vidékire i(RábaBalkony vidéke) meigtelepedett Valamer közé helyezte el Wid'iimer szálláshelyét.

41 A kérdéssel legutóbb Nagy Tibor foglalkozott, s tanulmányában Alföldi András véleiményét fogadta el.

42 E kérdésben két megjegyezni valóm van: 1. Sirmiummak a gótdk távozása utáni azonnal gepida kézibe való kerülése, a gótok déli megtelepedése, 2. a iskirek Walamer elleni támadása viszont L. Schmidt északi területen való gót megtelepedési elmélete mellett szól. A kérdés Végső eldöntésiét valószínűleg a későbbi régészeti adatok fogják meghozni.

43 A Jordanes-féle leírás szerint a gótokkal egyidőben, a gótok 39 lord. Get. 264, 268. 40 Alföldi (1926) 101—104. 41 Schmidt (1941) 269—270. 42 Nagy (1962) 69. 43 Az elmúlt tíz esztendőiben feltárt, jelenleg közöletlen, s csak kiállításon látható Somogy megyei Háos—Béndekpuszta4 (Ardh.Ért. 83(1956) 100; Arch.Ert. 84(1957) 87; Arch.Ert. 85(1958) 88, 205; Areh.Ert. 86Ц959) 207 és а Totoa megyei Szekszárd—Palánk (ArdhjÉnt. 87(1960) 238.) temeitők, vailarniot a Baranya megyei Zsd'bót—Domolospuszta-i sír (JPMÉ 1956. 104-^130) népességei a régészeti emllékanyag és a mindenegyes lelőhelyen megtalálható koponya-torzítás (Liptálk, 1961; Arch. Ert. 87(1960) 238; JPMÉ 1959. 275—283) szolkása alapján keleti-gótok lehetnek. Ezek a régíészetiantropológiali adatok a keleti-igátok Dél-pannoniad megtelepedése mellett szólnak. mellett, Pannóniában) — ibelső-Pannoniában — a sadages nevű nép élt. Szálláshelyüket Nagy Tibor Dunántúl ^északkeleti részére rögzítette.

44 A gótdk rövid pannóniai tartózlkodálsa a szomszédos népek ellen folytatott zsákmányoló habárukkal és állandó harcdkJban telt ей. Először az említett sadagesefcet Ihódoltatták meg, miájd a dialmatiai rablásból zsákmánnyal megrakott svébelket fosztották lka, később a skkekkel folytatott harodkról maradt fenn adlat.

45 A dunaímeléki népek 469

J

ben szövetséget kötötték, amely a gótok egyre tűrhetetlenebbé váló hatalmi növekedését volt hivatva megnyirbálni. Az összefogott népek: szarmaták, skirek, rugialk, isvébek és gepidák bizonyos keletrómai támogatás mellett a pannóniai Bolia melléki csatában a gótoktól vereséget szenveditek. A gótok ezt követően a tél (beálltával átkelitek a Duna jegén és megsarcolták a sivébekét.

46 A környező népek kifosztásának egyre csökkenő esélye, és az újabb, nagyolbb-méretű öszszefogás lehetősége indíthatta a gótokat új szállásterület keresésére. 470 után megkezdték Painimoiniából 'valló elváinidoirláisuklait. Widimeir iNoirioum déli írlészién keineszitül Itália felé, fTheoderiidh iSingidunum bevétele után Alsó-Moesia felé haladt.

47 A gótok után beállott űrt és az erőviszonyok kedvezően való fordulását a gepidák használták ka: megszerezitek Sinmiuimot és környékét: Pannónia iSinmiensist és Pannónia Secundiáit.

48 A Mioeisliáiból nyugat felé, Itália felé haladó gótokat a gepidák Sianmiulm birtokában, ahol a nyugati gepida király székhelye volt, megkísérelték előrehaladásukban megakadályozni, ülheodeirich 'UlclannáO. személyesen állott a gótdk élére, a gepida király ThraustiDa ellenállását legyőzte, mlaijid miután a bevett iSirmiumban töltötte el a telet, tovább indult Itáliába.

49 Sirmium környéke, Savia 489-től 504-ig isiméi a nyugati gepida királyság központja lett.

50 A gótok távozása után az egykori (Pannónia Prima és Valeria belsejében beállott változásokról, etnikumok kicserélődéséről történeti adatok hiányában nem alkothatunk képet. Theoderich 504-ben elküldte Pitzanus grófját Sirnium visszafoglalására.

51 E hadjárat si44 Nagy (1962) 68. 45 lord. Get. 272—276. 46 lord. Get. 277—281. 47 lord. Get. 284—; Шду (1962) 69. keltezésre vonatkozóan v.o. 122, 112. j. 48 Ennod. Paneg. VI, 28; Nagy (1962) 69. 49 Ensslin (1956) 123. 50 Вот (1956) 235; Ensslin (1956) 123. 51 lord. Get. 300; Enodius Paneg. ad ann. 507; Nagy (1962) 70.