Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Természettudomány - Horvát, A. O.: A Mecsek hegység növényföldrajza. I.

A MECSEK HEGYSÉG NÖVENYFÖLDRAJZA I. 35 a Fertőmellélki dambsoran (Laitaicum flórajárásban) és az Alföldön is. Könyveim megjelenése óta. iá Mecsek és a Magyiacr Középhegység közös flóralistája növekedett egy iStipa-ifajjal Stipa pulcherrima, (Horvát, 1949). Phleum paniculatumot közöltek Győr írnellői, Bromus pannonicust Győr és Szeged mellől, Silène viridiflorat az Alföldről, (Soó— Jávorka, 1951) Aconitum anthorat és Serratula radiatat pedig a Tolna megyei iSimantornyáról (Horvát, 1943), Potentilla micrantha és Cotinus coggygria Somogyban is terem (Soó—Jávorka, 1951). Wald&teinia geoides Sopron megyében a Kisalföldön is előkerült (Soó—Jávorka, 1951). Ezekkel a kiegészítő adatokkal mecseki monográfiáim leírásai, de főleg bőséges képanyaga még 'mindig korszerű áttekintést iádnak a Mecsek jellemző fajairól és a Mecsek és .Dél-Dunántúl, valamint a Mecseik és a Magyar Középhegység közös különlegességeiről. A Mecseket jellemzi a korai viirágífakadás. Erre vonatkozólag többek között az elmúlt években az alábbi adatokat jegyeztem fel. Ezek is mutatják ia táj szubmediterrán jellegiét, mely éghajlatában, flórájában és vegetációjában egyaránt érvényesül. 1935 február 26-án nagyiharsányi kirándulásunk alkalmával 20 virágzó növényt számláltunk 'meg Csapody V.-val és Pénzessel. (Többek között: Taraxacum laevigatum, 2 Ruscus, Draba verna, Viola odorata, Stellaria media, Veronica hederaefolia, byzantina). 1941 február 20-án (találtam Virágzó Capsella bursapastorist, február végén pedig virított a Caltha palustris és a Pulmonaria officinalis. 1043 februárjának végén is voltak meglepetések a komái virágzás folytán (Gagea pusilla, Viola cyanea). 1943 decemberében több vadon termő és kerti virág is nyilt Pécsett {Anchusa officinalis, Achillea millefolium, Capsella, Poa annua, kerti Primula). 1944 december 24-én virított az Aesculus hippocastanum. 1944 január elején virágzó almafa volt Siklóslbodonyfoian. 1945 február 23-án Bellis perennis virágzott. 1946 február 6-án Vinca minort, 28-án pedig Populus tremula bárkát találtaim 'virágzó állapotban. 1948 február 14неп nyílt a Pulmonaria officinalis. 1955 december végén nyil'tak: Primula acaulis (vulgaris), Helleborus odorus, Galanthus nivalis, az ezt követő január első feliében több virágzó növényt (Corylus, Potentilla arenaria, Lamium maculatum, Bellis) jegyeztem fel. Az 1950. év végén (december 26án) már nyilt a Helleborus és a Primula. 1951 január Зчап e (klót fajon kívül még hét virágzó növényt találtaim a pécsi iMiecseklben. (Potentilla arenaria, Scabiosa ochroleuca, Taraxacum officinale, Senecio vulgaris, Centaurea axillaris, Veronica spicata, Galanthus nivalis, ez utóbbi Abailigetről.) 1951 január 3-án már virágzott Nagyárpádnál a Digitalis lanata. Az 1963. óv novemberében és decemberében, valamint ezt köVétőieg 1964-ben, január hónapban virágzott a Mecsekben a Helleborus odorus és a 'Hegyihát és Zselic határ terület én a Helleborus dumetorum, ínig december végén virított már a Galanthus nivalis is. 1965 januárjának a végén virított: Galanthus, Helleborus, Primula és Daphne mezereum. b) Erdők és cserjések (Lignosa-növénytársulások) A Mecsek hegység ós déli síkságának legnagyobb részét iaz eimfoe

r megjelenése előtt erdő borítoltta. Kivételt képeztek a Jakabhegy déli oldalán hoimokkőből álló meredek szirtek, a pécsi Mecsekben a Misinán és a Tubesen ugyancsak déli kitettségben lévő, kagylósmésziköbői álló mieinedieik hegyoldalak. Mindezek a területiek aránylag kis kitérjedésűek voltak. Már jelentősebb volt a Villányi-hegységben a kopárok eredeti állománya a magyharsányi Szársiomlyón a délíi és kisebb mészben az északi oldalon. A anáriagyűdi Tenkesen is hasonlóak í voltaik a beardősüléslt gátló külső, természeti földrajzi adottságok, 'de jóval kisebb önértékben, mint ia villányi és nagyiharsányi Szársomlyón. Sík vidékien a Duna és Dráva öntésiterületón a vizek szabályozása előtt kiterjedtebbek voltak az állandóan nyílt víztükör aQiaitit álló területek, melyek nem kedveztek a beerdosIüOlésnek. lEltekintve azonban a természetes, ősi kopároktól és a vadvizeiktől borított, állandóan elöntött tájaktól, a Mecsek hegységen és déli síkságán az ember ímegjölenése előtt 80—90 %-ág erdő borította & tájat. Ennek a tertmésze(tes tájnak kultunterületté való átalakulásáról és az eredeti erdők másodlagos típusokká való átformálásáról külön szólunk, ismertetve a kultúra befolyását a vegetációira, valamiimt a Pécs környéki szőlők, gyümölcsösök és gesztenyések eredeti növénytakaróját. (Horvát, 1959.) A Mecsek hegység és déli síksága, a Szentendre—Visegrádi-hegységhez hasonlóan, teljes egészében a tölgyes régiójában tálálható meg (Horánszky, 1964). A büfckerdők extranzonáMsian találhatók meg a Mecsek hegységben, de hiányzanak a Villányi-hegységből és 'a baranyai, a Mecsek hegységtől délre fekvő síkságról, bár maga a bükkfa ezeken a tájakon is fellelhető. A bükkösök nálunk extránzonálisan, főleg északi kitettségben, milkroklímatikus okokból onariadltak meg. Az északi oldalakon kivül a hűvös völgyek mikroklímája is kedvez a bükkösök kifejlődésének, de ezek a völgyfenékein átmennek a ffagyzúgot jobban tűrő gyertyánostölgy eselkbe.