Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Muzeológia - Dankó, Imre: A tormási falumúzeum

336 DANKÓ IMRE Tormásom falumúzeum létesüljön^ A Győrpál Elemér, Ottani volt igazgiatóitianátó, Mitall kíb. kiét év alatt gyújtott jelentős helytörtémeti, de jobbára néprajzi anyag elhelyezéséről a Iköziség vezetősége kezdettől fogva gondoskodó'bt. Gondoskodásukra jellemző, hogy erre a célra, airaíg más ímegífieMiő helyiséget bizitosítand ineim tudtak, a községi tanácsháza tanácstermét adták át. Itt, a község tanácstermében rendezték .meg az összegyűjtött anyagból 1964 őszén az első »•taraulmányi raktára-szerű kiállításit is. Ennek a kiállításnak önkiden eszközzel igyekeztek oagy publicitást biztosítani. Jellemző, hogy a kiállításra meghívták a megye vezetőit is, akik egy kirándulás keretében megtekintették a kiállítást és sok imás vonatkozásban is tájékozódtak a község élete telőil.

4 1965-ben a helyi gyűjtemény anyagának elhelyezésére és fejlesztése céljából házat vásároltak és azt a közséigfejlesztési alapból, de tfőleg társadalmi munka' va'l kitatarozták, környékét reindfoietették s az épületeit irészben berendezték. Gondoskodtak a igyűjteméinykezelő díjazásairól is és előre .megoldották az esetleges kiállítás őrzésének kérdését is. Ezek az áldozatvállalások lehetetleniné tették, Ihqgy Tommásom ne rendezzük a helyi gyűjtemény kérdést és ne hozzuk olyan állapotba, hogy albból a kívánialmiakiniak megfelelő imúzeium 'létesüljön. Annál Inkább ás lehetetlen volt nem megicsinálintuink ezt a fialumúzeumot, ímert a község vezetősége és lakosisága ebiben az új intézményiben önálló falusi léte egyik ibiztosítékáit látta. Tormás ugyanis azick közé a Baranya miegyei fali vak közé tartozik, melyek lakossága állandóan fogy, ma imáir az. 500 fő lalatt van, különösebben központi helyet niem fogdái el és ezért a körzetesítési terveikben, miiint idővel önállóságát elvesztő község szieirepél. A község lakossága a körzetesítési tervekkei (mindaddig nem sokat törődött, amíg az általános (iskola felső tagozata meg neim szűnt ós általánosan szeretett, tisztelt pedagógusuk, a helyi gyűjteményt is létrehozó Győrpál Elemér is nem távozott el a községből. Az iskola felső (tagozatának megszüntetése és vele kapcsolatosan Győirpál távozása azonban felrázta a községet és azóta nagy lelkesedéssel támogatnak miinden olyan kezdeményezést, amelytől önálló községi létük fenntartását, erősítését remélik. 3 Az 1962. évi helységnévtár szerint Tormás önálló tanácsú község, Baranya megye sásdi járásban. Területe 2294 kat. hold, lakosainak száma 517 fő, a lakóházak száma pedig 121. Villanyvilágítása van, a legközelebbi vasútállomás a sásdi, 12 kim-re van tőle. Autőbuszköziékedlése, postahivatala van, körzeti orvosa Baranyajenőn működik. Magyarország helységnévtára 1962. 754—755. 4 Gáldomyi Béla: Tormási látogatás. Dunántúli Napló XXI. (1964) 187. (aug. 11.). Toirmás olyan jöblbágyfallu volt, amely ha magy veszteségekkel is, de átvészelte a török hódoltságát. A XII. században keletkezett irtványte'lepülés lakossága a környező erdők hasznából, kiterjedt állattartásból imiegleibeitôsan jó módiban élt. A jobbágyfelszabadítás után a (tormásiak közel egyforma vagyoni körülmények közé kerültök és ezt nagyfokú elszigeteltségük miiatlt a mezőgazdaság kapitalista fejlődésének időszakában is megtairtották. Már a múlt század közepétől kezdve érvényesültek bizonyos túlnépesedést gátló tendenciák Tormásom is így jelemtősefolb elvándorlás nélkül a lakosság száma állandósult, az 500 fő körül mozgott. A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása eat a nyugodt imikirovilágoit erősen felkavarta. Általaiban értetlenül álltak a paraszti nagyüzemi gazdálkodás szükségességével szemben és az addig egységes falu hirtelen erősen megosztottá vált. Eninek a megosztottságnak tudható Ibe, hogy a termelőszövetkezet a legutóbbi időkig metm ért el megnyugtató eredményeiket.

5 A lakosság pártokra szakadt, az egyes csoportok ádáz harciban álltak egymással. A tertmelőszövetikezieiti tagság 'többsége a szövetkezetem kívül kereste megélhetését, sokan el is költöztek a (faluból. A kiállításirenidezés időszakaiban mlég mam ültek él ezelk a harcok, is ezzel is magyarázható, hogy a kiállítás a legújabb kor történetével, a itieirimieilőiszövetkezeti imozgaloim helyi kibontakozásával nem foglalkozott. Elleniben a kiállítás úgy akart aktuális lenni és ható tényezővé válni a község életéiben, hogy a gyűjltemónyainyag egy írószernek tendenciózus csoportosításával és berni itatása val rámutatott a korábbi eredményes termelőmunkára. Tudatosítaná akarta, hogy a múltban folytatott eredményes termelőmunka alapja a társadalmi egység és az iázom alapuló munka volt, amelyek most sajnálatosan hiányoznak és csak az élet egy-egy imozzan alfában mutatkoznak 'meg. Tormásom is, ahol pedig a lehetőségeik 'majdnem ideálisain ibiztosítolttak voltaik, a múzeumból csak a kiállítást látták, igényelték és értékelték. A falumúzeum létesítésének első állomása ezért az volt, hogy tanácsülésen, majd pedig ismeretterjesztő előadás keretében elmondtuk a község lakosságának, hogy a kiállítás a múzeuminak csak egy 'része. Ezen tudatosító munka után a meglévő gyűjteiményamyagot iműziaolagiáilag íreindbetelttük, azaz Zenti János és dr. Dankó Imre az anyagot a követelményeiknek megfelelően leltározta és kartomiálta. A nyilvántartásba vételt párhuzamosain végeztük bizonyos iselejtezéssel. A meg5 Rózsa László: Milyen falu Tormás? Népszabadság XXIII. (1965) 273. (nov. 19.).