Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: Az ex libris története Pécsett

GYENES TAMÁS DANKÓ A Baranyai Vasárnapok keretében megrenrdezésre került 1965. évi ipécsváradi Zengöi Majális egy értékes rendezvénnyel bővült,

1 A két éve elhunyt Gyenes Tamás pácsváradi származású szobrászművész alkotásaiból összeállított, eikk-pr megnyitott emlékkiállítás volt ez a rendezvény. Méltán vanta magára sokak figyelmét, hiszen egy (állandó emlékszoba, emlékkiállítás csíráit hordta magáiban.

2 A Pécsváradon bemaitatott emlékkiállítást később a pécsi Janus Pannonius Múzeumban is bemutattok s ez különösen széleskörű igényt támasztott Gyenes Tamás művészetének alaposabb bemutatása, ismerete iránt.

3 Már a kiállítást megelőziően felhívtuk a figyelmet Gyenes Tamás tragikus életútjára, művészetére és baranyai kapcsolataira.

4 A Dunántúli Naplóban megjelent erről szóló cikk, majd pedig a Művelődési Tájékoztató közleménye megfelelő visszhangot váltott ki a közönségből.

5 A kiállításoknak mind Pécsváradon, 'mind pedig Pécsett nagy sikerük volt. Mindkét helyen sok látogatót vonzottak, s többségükben már tájékozottságufknál fogva többet láttak a kiállított szobrokból, rajzokból, dokumentumlanyaigböl, mint az átlagos, az előkészületilen látogatók. Mindezek nyomán az a vélemény alakult ki, az a határozat született, hogy a pécsváradi vár felszabaduló helyiségeiben, a szükséges feltételek megteremtése után, állandó Gyenes Tamás emlékkiállítást kéli rendezni. Ennelk az emlékkiállításnak a megrendezéséhez a művész özvegye készségesen bocsát rendelkezésre anyagot, Az állandó Gyenes Tamás emlékkiállítás létesítését nemcsak kegyeletes aktusnak szánjuk, hanem művészünk életét, munkásságát példának bemutatva, értékes, hatni képes művészeti 'hagyományaink közié kívánjuk sorolni. 1 1965. imájus 16. 2 A kiállítást az új gimnázium épület emeleti részén rendeztük meg. 1965. május 16-tól június 18ig volt nyitva. 3 1965. június 23—július 8-ig. Jamus Pannonius Múzeum, Káptalan u. 2. 4 Danlkó Imire: Ismerje meg Gyenes. Tamást szülőföldje! Dunántúli Napló XXII. (1965) febr. 28. 5 Dankó Imre: Gyenes Tamás élete és munkássága. Művelődési Tájékoztató 1965. május. 81—83. ÉS ALKOTÁSAI IMRE Gyenes Tamás 19i20-íban született Pécsváradon. Szülei jómódú kereskedők voltak. Igyekeztek gyeinmieküknek gondos, hajliamàinak megfelelő nevelést biztosítaná. Gyermekkorat szülőfalujában töltötte, oitt járt eltérni iskoláiba, majd pedig Pécsett reálgimnáziumba. 1937-ben érettségizett. Művészi hajlamai imár gyermekkorában megmutatkoztak. Még elemista volt, 'amikor a sajátmiaga és pajtásai szórakoztatásaira agyagfigurákat készített. Gimnazista korában pedig rajzikészségével tűnt fel, de a szobrászkodást sem hagyta abba. Játékosan, • időitiöltélsbcu egész sereg agyiagszolbrot készített. Tudatosan is ekkor kezdetit 'foglalkozni a szobrászattal. Pécsi diákkorában résztvett egy kerámiai tanfolyamon, amit Engels-Baiersdorf Erna szobrászmő vezetett. Ennek a tanfolyamnak az időpontjában érlelődött meg benne a nagy elhatározás, hogy művész, hogy szobrász lesz. Elhatározása elé azonban nagy akadályok gördülték. Már középiskolai tanulmányait sem végezhette zavartalanul, művészi tanulmányai pedig egyenesen lehetetlenné váltak. Gyenes Tamás nagyon rosszkor született, rosszkor érettségizett, mert (mindkét időpont jelentős állomás volt a magyar fasizmus történetében. Niem csoda, hogy a ipécsváriadi zsidó fiú középfokú iskoláztatása is nehézségekbe ütközött, még kevésbé, hogy nem juthatott be az egyetemre. Ugyanis, azzal gondolva, hogy a Képzőművészeti Faiskolára nehezebb bejutnia, mint az egyetemire, nem oda, hameim az egyetemre jelentkezett érettségi után. A Képzőművészeti Főiskolával kísérletezni sem ímeró, az egyetemiről eltiltott fiatalember hazaköltözött Pécsváradra. Itt egészen 1941-ig várt arra, hogy bejusson vagy az egyetemire, vagy a főiskolára. A nagy bizonytalanságot hozó éveket tanulással, rointázgatással és fazekassággal töltötte. Látszólag a nyugodt tanulás, a szellemi gyarapodás, a szakmai elmélyülés évei voltak ezek. Azonban csak látszólag, mert az őt körülvevő nagy bizonytalanság, a körülötte is egyre jobban kibontakozó gyűlölködő, veszélyekkel teli világ nem engedte, hogy valóban gyarapodjék, hogy elmélyüljön. A mindjobban tért hódító fasizmus naponként ölte meg benne a reményt, s hogy mégsem tört meg, hogy