Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: Az ex libris története Pécsett

318 ROMVÁRY PÊRENC 19. kép Kós Lajos ('linóleum) 1964. saját ex librisén (16. kép) népi oirnaimentikával gazdagított rácsozat keretezi mestersége címerét. A festöeosetek mint koraima szárai meredeznek. Mindent eláraszt ez a burjánzó díszítőkediv, a legkiseíbb szabad felületet is virágokkal hinti ibe. Szakítás a könyvjegy hagyományos és kötött formáitól, eltérés a jellemzésnek és tömörítésinek megszokott módozataitól — ezek jellemzik Martyn Ferenc munkáit. Amennyiben ezek a lapok a sokszorosítás követelményeinek, a célszerű hasznosságnak is megfelelnek, akkor a művész tulajdoniképpen eleget tett az ex librissel szemben fennálló formai követeknényeknielk. A kötöttség elsősorban a jellemzés kifejezőképességének hatékonyságában nyilvánul meg, függetlenül a megvalósítás formai mikéntjétől. Martyn montázs-szerű kivágásokkal, tussal festett foltokkal imozailkkéint építi fel egyes lapjait, A dir. Steinmetz Endre szemészorvos számára készített könyvjegyén (17. kép) geometrikusan íoirmáut stilizált fejet jelenít meg. A figyelem középpontjába az illusztrációk részletező pontossággal megrajzolt iszieim ikerült. Egy (másik lapján geometrikus formáikat racionálisam rendezget, A mártaná alapformák fedik egymást és különböző alakzatokban rendeződnek. Kozmikus égitestek villámnak a sötét térben,. A léptékek megváltoztatásával valamilyen közeli tő-távollodó mozgás ritmika ja érzőidiilk. Absztrakt asszociációk támadnak, a gondolat esapomgása, a megismerés határtalan végessége, titkok feltárulása rejlik (Ex libris Környei István). (19. kép) 21. kép Varga Péter (linóleum) 1965. 20. kép Kós Lajos (linóleum) 1963.