Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: Az ex libris története Pécsett

AZ EX LIBRIS TÖRTÉNETE PÉCSETT 313 tali áthelyezése miatt a titkári teendőket és alkalma grafikai lapok egyaránt szerepeltek Szentesi Flórián vette át. Ujabb kiállítások a 'bemutatott együttesbein, terve 'vetődött fel. 1944-ben Mohácson, a Pécsi Az Exlibris Gyújtok és Grafikalbarátok iKöKépzőművészek és Műibarátok második tárla- re utolsó (összejövetelét 1944. november 7-én tán bemutatták Sárdy Endre kisgrafikai gyűj- tartották meg, ezen a búcsúesten 10-en vettek töményének válogatott anyagát is. Ex librisek részt. Pécsi Kisgrafika Barátok köre Hosszú évek hallgatása után az ötvenes éveik elején, fokozatosan megindult a munka. Fokozódott a gyűjtőtevékenység és a szervezeti oszszefcgás sem maradt el. Az 1959-ben megalakult budapesti Kisgrafikai Barátok Köre egyik alapítótagj árnak, Szentesi Flóriánnak érdeme, hogy 1962-íbea létrejött az első vidéki csoport, a Pécsi Klsgiraífikabarátok Kéke (KBK). Elnök Martyn Ferenc, Munkácsy-díjas festőművészgiráfiikus lett, titkára pedig Szentesi Flórián. 1965-ben a pécsi csoport taglétszáma 30 fölé emeClkedett, nagyrészük az országos KBK-nak is tagja. Rendszeres havi összejöveteleik számára a Városi Művelődési Ház nyújt otthont. Az 1995-ös, ihänmadik pécsi ex libris kiállítás

6 a gyűjteményes anyag bemutatása niellett elsősoriban a helyi művészek és a helyi közönség érdeklődését szándékozott a fcisgrafika, az ex libris irányában felkelteni. Ezt a célt szolgálta a pécsi művészek munkáinak a magyar anyagon belül viszonylagosan terjedelmes bemutatása. Soltra Elemér, Lantos Ferenc, Simon Béla és Bizse János egyenesen a KBK kezdeményezéséire a kiállítás alkalmával készítetitek első könyv jegyeiket. A pécsi ex libris történeti áttekintésének mérlege igen kedvező. Sok száz lap, harmincnál is több alkotó. Mennyiségre is figyelemre méltó számok. Az áttekintés közei fél évszázadának tanulsága kiegészítő adatokat szolgáltat Pécs képzőművészetének történetéhez, annak szerves részét alkotja. Pécsett a grafika a festészet emellett csak másodlagos szerepet játszott. A művészek a 30-as évek derekáig jórészt csupán alkalomszerűen alkottak ezen a területen. Ettől kezdve azonban a figyelem lassan iés (fokozatosan a kisgiráfika felé kezdett fordulni. Tehetséges grafikusok kitartó művészi rnunkáisságia és a művészetet kedvelő közvélemény pártfogó ösztönzése együttesen eredményezte a grafikai élet fellendülését. A legkorábbi lapok a 900^as évek első évtizedéből származnak, a legújabbak pedig 1965beliek. A pécsi ex libris művészei A századforduló művészi ízléséről tanúskodnak Mattyasovszky Zsolnay László könyvjegyei. i(5. kép) Mindössze két .lapot készített. mindkettőt családjának tagjai számára. Vérbeli festő volt és ''vázlatkönyvének tanulsága szerint éksszemű megfigyelő és kitűnő rajzoló. Vázlatai, rajzai gondolatvilágának és érdeklődési körének ezek a spontán megőrzői, krónikái (művészetének intim, belső világába engednek bepillantást. Festői témaköre erősen leszűkített, vonzó nőalakok és a természet gazdagságát felidéző csendéletek alkotják iművészi munkásságának leglíobb világát. Nádosy (Margit számára készített könyvjegye ovális kenetbe foglalt jelenet: feje fölé tartott kannából virág-szivet öntöző nőalakkal. A lap dekorativ raj'zosságáVal játékos derűt áraszt, a 13 A kiállítást 1965. március 7—29. között rendezték 'meg a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utca 2. szám alatti helyisiégeübein. Ugyanezt az anyagot április hó folyamán Kaposvárott, a Megyei Könyvtárban is kiállították. Kereteit a felirat kacskaringós vonallal átszőtt betűi, miint a növények kúszó indái, övezik. Tartósabb kapcsolatot teremtett az ex librissel Nikelszky Géza. 1937-lben készült önarcképe, ímeiy saját könyvjegyén is szarepei, kis versüké vei egészül ki : Megsegítni jó vagy mégis: »iKisgnaflika«, »ikispoézis« De sikernek elég olcsó — Száraz kenyér, vizes korsó. Nikelszky érdeklődése rendkívül szerteágazó : Iparművész, keramikus, akinek verseskötetei jelenteik meg, művészeti író és kritikus, festő, és a Zsolnay^gyárbam, ahol több mint fél évszázadon keresztül dolgozott, tervező. Főként a szecesszióban fogant, magyaros mintájú csempe tervei adinálk iművészi munkásságainak rangot, és jelentenek az utókor számára is maradandó értéket. Ex libriseinek száma megközelíti a százat. Neves írókat is találunk a hosszú listán. Mó-