Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: Az ex libris története Pécsett

308 ROMVÁRY FERENŐ zásáira, kedvtelésére utalnak, a ikönyv gazdájának egyéni ízlését, irodalmi érdeklődését is elárulják. Szamiélyas vonatkozásokat tárnak elénk allegorikus if ormában, jeligékkel, sőt néha ihuimioros mondásokkal fűszerezve. Majd az allegóriák is eltünedeznek. Az illető szeimélyreutalás formálissá válik és az így 'önállósult grafikai lap csupán a felirat révén válik kömyvj eggyé. A jellemző kiemelése., az egyénítés, a minden sallaingtól lehántott tőmondat szűkszavúságában is tölbbet niiond a képzőművészet sajátos nyelvén'. A hangsúly a kifejezésre esik és a megjelenítés képi erejében 'rejlik. A tárgyalt anyag, jóllehet mindössze négy-öt évtizedet tekint át és ia grafikán belül is csak egy meghatározott célt szolgáló sajátos területre irányul a vizsgálódás, az ex libris művészetébe enged bepillantást, mégis szemléletesen mutatja korunk ízlésbeli tagozódását. Ezekről a lapokról is leolvasható, hogy a művészi szemléletmód nem mindig kerül egyensúlyba a korszerűség igényével. Ugyanakkor a korszerűnek vélt kifejezésmód gyorsan imúló divatjaival is érezzük a hatását. A stílustörténeti tanulságok mellett, rnivel a stílus fejlődése éppúgy kimutatható itt, minit a festészetiben, szobrászatban, vagy az építészetA könyvtől függetlenített ex libris gyűjtése a múlt század 80-as éveiben indult ímeg Európa-szerte. A gyűjtőszenvedély halihatős ösztönzőnek bizonyult. Egyre többen vállalkoztak a készítésre, hogy a meginövelkedétt igényeket ki tudják elégiteni. Magyarországon először Varjú Elemér hívta fel a figyelmet, 1895-ben, a régi ex libris művelődést artémet! jelentőségére. Az első kiállítást Czakó Elemér .rendezte a »Szénit György Czíéíh« keretein belül. Ezt követte az 1913-as kiállítás, imajd évek hosszú során át az első világháború eseményei és a husztas évek gazdasági—társadalmi nehézségei következtében a kisgraifika művészet háttérbe szorult. Egyes gyűjtemények gyarap ódnak ugyan, ^megrendelő és művész közötti kapcsolat is létezett. Ez azonban egyedi jelenség volt ben, nyoimon követhetjük a grafikai technikák fejlődését, változatos soikféleségét. A könyvnyomtatással egyidős fametszetet például megtaláljuk a legrégibb könyvjegyeknél és a legújabbaknál egyaránt; a rézmetszetet, ahol a lemez vájatiait (a tulajdonképpend rajzot) a művész éles szerszámimal metszi ki; a rézkarcot, albol a fizikai erőkifejtést igénylő rézmetszést vegyi folyamat helyettesíti és az így létrehozott leheletfinom vcinallháló az árnyékolás legváltozatosabb átmeneteire nyújt lehetőséget; a linóleumot, vagy az újabban használatos PVC lamezit., amely a tömör kontrasztok meUfâtt az artisztiikuis vonalritmust is lehetővé teszi; és a litográfiát is, amelynek a felhasználása nem terjedt el olyan általános mértékben a könyvjegy művészetéiben, imint a többi grafikai eljárás. Nyomdatechnikai úton sokszorosított lapokkal is találkozunk. A iműduc, a klisé a rajz áttételét egyszerűsíti le és lehetővé teszi a fotókivágások, montázsok alkalmazását is. Sek esetben nem könnyű feladatot jelent az egyes grafikai eljárások megkülönböztetése. Számtalan variációjuk használatos és egy-egy lapon olykor itöblbféle változat is szerepelhet. A művész a fcivánit hatás érdekében -választja ki a megfelelő technikát és azt a művészi kifejezés szolgálatába állítja. csupán, neim pedig általánosan serkentő hatóerő. 1932-ben Lyka Károly elnökletével jött létre az első szervezet, amely a gyűjtőket és a művészeket tömörítette: a Magyar Ex libris Gyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete, a MEÖE. Az első kiállítást Szegeden rendezték 1934-ben, ezt követte a budapesti, 19354ben. 1937-től 1944-ig Kisgrafika címmel folyóiratot jelentettek meg, amely rendszeresen beszámolt a gyűjtők imunkáijáról, művésziéket ismertetett és tanulmányokat közölt, A MEGE 1947-ben szüntette be tevékenységét és csak 1959-ben támadt, fel újra, mint a Képzőművészek Szakszervezete keretiében működő Kisgrafikai Barátok Köre. Értesítő címen jelenik meg saját folyóiratuk. Magyar Ex libris Gyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete (MEGE) Kisgrafikai Barátok köre (KBK)