Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Kopasz, Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez

ADATOK A BARANYAI VÖLKSBÜNDISTA SZERVEZKEDÉS TÖRTÉNETÉHEZ KOPASZ GABOR I. Az első világháború befejezéséig (mind a Német Birodalom, mind az Osztrák—Magyar Monarchia területién nagy tömegben élték nem niémet nemzetiségű lakosok. Mindkét birodalom hajdani független államokat, egész (nemzeteiket tartott bekebelezve, úgyhogy elenyészőéin kevesebb niémet kisebbségi csoport élt a birodalom határain kívül, mint amennyi nem német nemzetiség a határaikon belül. így sokkal komolyabb problémát jelentett a határokon belül élő nagy nemzetiségi tömbök kormányzása, mintsem hogy nagyobb politikai gondot fordíthattak volna a határokon esetleg kívül élő németekre. A bekebelezett országok elnyomását főként úgy akarták tartósítani, véglegesíteni, a meg-megújuló függetlenségi törekvéseknek gátat szabni, hogy idők folyamán jelentős német csoportokat telepítettek be azok területéire. így történt, hogy amikor az első világháború végével a közép-európai államok függetlenné váltak, jelentős számú német kisebbséggel voltak megterhelve. Ez egyaránt elmondható Lengyelországról, Csehszlovákiáról, Magyarországról, Jugoszláviáról >és az Erdéllyel megnagyobbodott Romániáról. A vesztes háború és békekötések után Németországban a megszokott alapossággal láttak hozzá a külföldön élő németek megszervezéséhez. A szervező munkát német soviniszta érzések fűtötték. Ezt a szervezést egyetlen német kormány sem hanyagolta el, de különösen súlyponti feladattá vált a hitlerizmus uralomra jutása után Németországban. A külföldi németekkel kapcsolatos szervező munka legfőbb irányitója a nemét külügyminisztórium volt, így a német külügyminiszteri levéltári anyagban igen figyelemre méltó adatokat lehet találni Németországban a két világháború között folytatott, s egész Európára kiterjedő szervező munkára, annak módszereire, részleteire. A kérdéssel kapcsolatos iratokat a londoni külügyi könyvtár (Foreign Office Library) levéltárában volt alkalmunk tanulmányozni, ahol megtalálható a német külügyminisztérium két világháború közötti egész iratanyaga.

1 A német külügyi iratokból kitűnik, hogy a külföldi németekre irányuló szervező munka központja előbb Berlin volt és csak később állították fel a Külföldi Németek Intézetét Stuttgartban (Deutsches Auslandsinstitut in Stuttgart). A külföldön élő németek adatainak öszszegyűjtésére kutató munkaközösségeket szerveztek. Működésükről ezek idaszakonként jelentést tettek a központi szerv a Külföldi Németek Szövetsége t(Bund der Ausländsdeutschen) számára. Szervező munkájukkal egész Európát behálózták; külön észak-európai, kelet-európai, délkelet-európai munkaközösségek működtek. Külön csoport végezte a Memel-vidék, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország felé irányuló propagandát. Megfigyelték, hogy Lengyelország mely államok ifelé építi ki kapcsolatait, összeállították azon könyvek listáját, amelyek a lengyelországi német kisebbségre, kultúrájára, történetére, gazdasági helyzetére vonatkoznak.

2 A németek azt állították, hogy Lengyelországban kétféle jog van: nagyobb jog a lengyelek és kisebb jog a kisebbség számára. A külföldi németekre vonatkozó adatok gyűjtésiébe az osztrákokat is bevonták. A szervezeitnek egy külön Bécsben székelő tagozata is volt : Der Deutsche Schul verein Südmark. Веса főiskolai tanárokból kutatócsoportot szerveztek Erdélybe a szászok közötti adatgyűjtésre, ahol Hassinger professzor végzett már előbb szervező munkát. A bécsi főiskolai tanárokból álló kutatócsoport útja Magyarország területén Győrön, Komáromon, Budapesten, Cegléden, Szolnokon keresztül vezetett Romániába. Budapesten találkoztak a magyarországi német népcsopoirt vezetőivél és képviselőivel, s az ifjú német 1 A német külügyminisztériom levéltárát az angolszászok mint hadizsákmányt vitték magukkal a imásodiik világiháibom végén és csak az iratanyag teljes lefényképezése után adták vissza a bonná kormánynak. A (hatalmas lénymásolati levéltári anyagot a Foreign Office Library-ban Londonban őrzik kutatható állapotban. 2 Foreign Office Library, London. Archives of German Foreign Office, Kult. A 5985—37. E 060972.