Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)
Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai
252 PAPP LÁSZLÓ A Salaimon Ferenc által vázlatos másolatban, itt az eredeti fénymásolataiban benuutlatiott térkép az 1566. évi ostromhelyzietet kívánja feltüntetni. E tekintetben helyessége többféle szempontból is, de főként az északnyugati hadállásokat és támadási irányt nézve, vitatható. A nietszetiek-dkozta tévedés az Almás paták folyása irányának ábrázolása is, imlég hozzá a kelteti oldalon »dráványi« szélességben. A külső vár és az Óváros utca- és térbeosztását, háztömbjeinek körvonalait Sdhels Anguissola tói vette, így, természetesen, az ostrom idejére az nem illeszthető. Az Üjváros belső térségeinek beosztását pedig pusztán a képzelet szülhette. Az erősség-rendszer eleiméinek alakját, illetve körvonalait, méretarányát, egybekapcsolódását illetően azonban Sdhels összeállítását lényegében helyesnek kell tekintenünk. Alapjában helyes tehát a belső vár és külső vár szerkezetének elkülönítettsége Is. Vitatható, de imiint mondottuk, elképzelhető a belső vár kettős Ibástyalkikópzése. Ezzel Sdhels bizonyára Istvánifify azon adatának kíván eleget temnli, aimély sziariint a várnak, a maigy ostrom idején, öt bástyája volt. Ezt a kérdésit ima már csak az áisatások dönthetik 'dl. 8 ''' Már csak a térbeillesztés nehézsége folytán, de az eddig lezajlott — 'rendkívül sok akadályba ütközött — ásatások eredménye követkéztéban sem fogadható el a kerek íoront/imak Sohels által a belső váír előterében, (térképén 4. sz.-mal) megjelölt helye. Viszont aggály nélkül helyesnék ismerjük — ha nem is egész terjedelmében — a belső várnak a külső vár felé eső szegélyét, tehát a nagy víizietsáirck mentéin megrajzolt épületcsoport feltüntetését. Kétségtelen, hogy a belső variât itt nem kizárólagosan bástyafalak, hanem imlagasifalu épületek is szegélyezték, védték, az 1553. éivi leltáriban felsorolt épületek 82 Salaimon. Ferenc, aki a Sehels-féile térképet XVII. századi, egykorú eredeti után készült ositromhelyszín rajznak hitte, alighanem ennek alapján vélte, hogy a belső várnáik kettős bástyája volt, ami Isitvánffy u'tán elképzelhetőnek hangzott. Egyébkent Salaimon is úgy beszél a belső várról, mint amely »nem volt külön erősség-«, csak a negyedik bástya. (lm. 618. o.) Azaz Salaimon is egyetlen testnek képzeli el a beilső és külső várat, nem tudván, hogy Schels térképének egyik alapja L. Anguissola helyszínrajza volt, amely már a (végső) hódoltságkori állapotot ábrázolta. egy része, a belső vár kaputornya, feltehetően a várkapitány lakóháza is itt állott. • Mindezek után pedig feli vetődök a kérdés: hol történt Zrínyi Miklós és társaliinlak hősi kirohanása? A felelet az elrnondottakból következik. Az elősorolt adatok és bizonyítékok nem hagyhatnák fenn kétségeket atekimtetben, hogy a belső vár hol feküdt. Ha pedig annak egykori helye kimutatható, az ásatások feladata volt a beilső és külső vár között egykor húzódott vizesárok vonulatának, nemkülönben a vázszerkezet e két tagját hajdan összekötő híd, a kirohanás hídja helyének megállapítása. Itt ismét Ueándiro Anguissola térképe tett szolgálatot. Amiint erre már rámutattunk, a hódoltságnak már az első időszakaiban egybeolviasztatt belső ós külső vár között í'velődött széles árok, ha többé nem is telt meg vízzel, a tör5k alatt is megimiaradt egykori vonulatában. A töröknek pedig aligha volt oka arra, hogy a korábbi rendeltetésében megmaradt híd helyén változtasson. Anguissola térképének hídja tehát azt a helyet mutatja, ahol a hősi kirohanás történt. Rövidítések OL=Oirszágos Levéltár OSZK=Országos Széchenyi Könyvtár MTKcs=Nemzieti Múzeum Magyar Történelmi Arcképcsarnoka OSzK App. rn.=Oinsz. Széchenyi Könyvtár Apponyi rnetszet-gyűjtemíény App. H.=Appoinyi, Alexander, Graff: Hungarica, Ungarn betreffende dm Auslände gedruckte Bücher und Flugschriften I — IV München, 1903—1927. RMiK=Szábó Károly: Régi magyar könyvtár I—III. Bp. 1879-Л898. Kertbeny^Kertbeny Károly : Magyarországra vonatkozó régi német nyomtatványok. 1454— 1600. Bp. 1880. Húbay==!Hubay Ilona: Magyar és magyarvonatkozású röplapok, újságlapok, röpiratok az Országos Szlédhteinyii Könyvtárban. 1480—1718. Bp. 1948.
