Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

Ы ) PAPP LÁSZLÓ lcgiá-ja 1602. évi nürnbergi kiadásában találkozunk, »Wahre Conterfaotur der Beleger ung der Vöstumg Ziigeltlh wie die тот Turefoetii erobert. Animo Ohr. 1566.« felírással, e címnek meg^ felelő ostromálbrázolással. (15. kép.)

53 A várszeirkezet és belső térségeinek betöltése tekintetében a két ábrázolás közt különbség nincsen, a környezet is csaknem teljesen azonos, bár a »Dráván« már hajóhidat is feltüntetett a rajzoló. Részletesebb magyarázatát kapunk azonban a várszertkezet elemeinek megjelölésénél. Sziget várá-boz (A, »Die Voestung Zigeth«) a belső vár (B, »Dais Inner Sohllos«) csatlakozik, az Óváros i(C, '»(Die Alte iSltaltt«) mellett az égő Üjváros (D, >^Die Neue iStatit«) is megkapja saját nevét, Az ellenséges tábor a képen csaknem teljesen körülifogja az erősséget (G), a belső vár északnyugati oldalián (K) rajzos ábrázolással tünteti fel a művész azt a helyet, ahol a már emiitett, állítólagos támadás lezajlott, ahol ti. a török gyapjúzsálkokból egy nagy töltést készített volna, amelyen rohamot indított. A távoliban, a kép bál felső sarkán, vagyis délnyugati irányiban egy nagyobb sátortömb áll (H), felirata szerint a szultán táborhelye. A vallóságban pontosan az ellenkező oldalon, a vártól északkel étre húzódó alacsony dombok közlött volt a szultán sátra, ahonnan az ellenség hadállásai is kiindultak. A rajzoló egyébként nem volt tisztában az égtájak irányával, aimit a szinte találomra elhelyezett égtájrózsa is elárul. Wilchelm Dillich Gronica-jának későbbi (1606. és 1609. évi) kiadásaiban megjelenik az első kiadás Szigetvár^ábrázoiiásának a történéseik rendjéhez igazított változata is. (16. kép) A klép a már török várat ós várost ábrázolja, az eredeti lemezen keresztülvitt módosításokkal. A kéttornyú templom egyik sisakja csonka, nyilván az ostrom pusztításának inkább csak jelképes érzékeltetése végett, a ferencesek korábban ugyan nem ábrázolt templomából miinaretes mecset lett, egyébként azonban az előkép lényegesebb változást nem szenvedett. Ez az ábrázolás egyébként később váltakozva szerepel az első kiadáslbeli Dillioh élőképpel, a legkülönfélébb kiadványok illusztrációjaként, kisebbmérvű változtatásokkal, vagy anélkül, némelykor iaz ostrom, az égő vár sokafiakos, művészi és kevéslhbé művészi megörökítésével. Az első Dillioh ábrázolásit vette mintául Wilhelm Peter Zimmermann augsburgi rézmetsző is, (működött 1589—1630. к.), annál a rézkarcnál, amely a Zrínyi Miklós fiának, Györgynek 56 MTKcs 828. T. — Szigetvári Múzeum 55. 81.1. — Közli Rózsa György: Régi magyar csataképek. IV. sz. ill. Bp. 1959. vezetésével a török Szigetvár ellen végrehajtott támadásit ábrázolja. (17. kép.)

57 A jellegzetes Ziimmeirmann-kép Samuel DillЪаит: Eilkomoigraphia — Aller deren Ungarischen Staet, Voestung, Gastellen und Hausar ...« c, Augusiburgihan harmadik kiadásában 1605-ibein megjelenít 'művének 46. sz. illus'ztráciájiafcént látott napvilágot. ,A mérsékelten művészi kivitelezésű kép rajzolója is a már török Szigetvárt akként kívánta ábrázolni, hogy a Sitamiacher-kép vár-, óváros- és a már régen elpusztult űjvárosbeli épületcsoportjiaishoz törlők templomokat rajzolt, természetesen csak találomra. Az előtérben Zimmermann szokásos, nagyaílalkos csatajélenete látható, összecsapó török lovasokkal, magyar huszárokkal. A szűkebb helyszínrajz tekintetében változtatás nélküli az a lemez, amelyet a költő Zrínyi Miklós 1664. évi téli hadjárata idején elterjedt téves hírek nyomán megjelenít röplapok egyikének illusztrálásához készített Marc Anton Hannas, (18. kép.)

58 Szigetvárnak'valójában meg nem történt ostromát kívánta ábrázolni ez a kép, a várat körülvevő német—magyar csapatokkal, a (régen meim létező) Újvárosba visszavonuló török katonákkal. A művész annyi fáradságot sem vett magániák, hogy a mintául szolgált iSiibmacherHrajzion feltüntetett 1566. évi török tábor részletein, köztük a szultán sátorrajzán, a »támadó« tüzérség védőkosár-élibelyezésein változtasson, esiupan az előtérből tüntette el a török sátrakat, s támadást jelzett az északkeleti várbástya elilen is. Ez a kép is Drávának nevezi az előitáirlben rajzolt folyót, sa nagy imoesárrói megjegyzi, hogy az ostrom idején keményen Ibe volt fagyva. Ugyanezt az állítólagos ostromot kívánta bemutatni az, az ismeretlen német mestertől származó, szép kivitelű rézmetszet is, amely — a technikának követelménye f oly tán is — teljesen új lemezein (készült ugyan, de a várszerkezet dolgában alig észrevehető változtatásokkal. (19. kép.)

59 A rajzoló nyilvánvalóan nem volt tisztában a külső és belső vár kapcsolatával, s ez az oka 57 MTKcs Kézi kvtár 257. — Szigetvári Múzeum 3851. — Utal rá Cennerné Wilhelrnb Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarosoroziatai. Folia Archaelogiioa IX. (1957.) 187—205. о. 58 MTKcs 829. T. — OSzK App. 374. — Hubay 652. — Cennerné Wilhelrnb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő, hadjáratainak grafikus ábrázolásai. Foil. Arch. XIII. (1961.) Kat. 17., irodalmi utalással. 59 OSzK App. m. 404. — Szigetvári Múzeum 59.4.1. — Közli: Bubics Zsigmond: Magyarországi várak és városoknak a MiN Múzeum Könyvtárában létező £a- és rézmetszetei. Bp. 1880. 497. sz. — Hubay 653. — Cennerné Wilhelrnb G. utóbb im. Kat. 16.