Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

SZIGETVÁR ERŐSSÉG-RENDSZERE 235 A török táborelhelyezés, a 'tüzérségi lőállások, a nagy sánc is Lafrery képéire emlékez teltnek, az ellenséges felvonulás térségét azoníhain Zündt — helyesem — kiterjeszti észak felé. A kép égtájrózsája egyébként bafrerynél pontosabban jelöli meg az égitájaklat. Matthias Zündt is a belső várat nevezi »Befestigung«-mak, belső városnak (»Iinmeir Marok«) mondja az Óvárost, elővárosnak (»iFoir Flecken^) az Újvárost. A várépületekinek és városrészeknek rnár romos állapotukban való ábrázolása nála ugyanúgy seimiátikus, mint az olaisz kepékben. A külső vár keleti udvartérségén kívánta feltüntetni a »kerek tornyot«, ahol az semmi esetre sem állhatott. A harci- és egyéb genre-jeleneitekben eléggé gazdag kép az ostrom egyik végső eseménymozzanatát, a külső vár ellen szeptember 5-én indított támadást ábrázolja. A kivégzett foglyok rajza az ostrom alatt kölcsönösen gyakorolt cselekményre emlékeztet. 12. kép Sziget pusztulása. Részlet Mathias Zündt rézkarcáról. — 1566. Mathias Zündtről szólván, nem feledkezhetünk meg arról a közismert Zrínyi^álbrázioláisról sem, amely a kirohanást közvetlenül megelőző epizód ismerete, eninék hangulati hatása alatt készülhetett.

53 Ezen a képen a gloíriifikáit hős díszruhás alakja mellett látjuk az égő várnák nyilvánvalóan az első híradások leírása, még inkább a képzelet alapjain megrajzolt falait, bástyáit. (12. kép.) A felsorolt, egymáshoz hasonló veduták a forrásokkal, s egykorú egyéb adalékokkal össz53 OSzK App. m. 26. — MTKcs 2958. T. — Közli Acsády I. — Szilágyi S. iim. 381. o. — Cennerné Wilhelmb G. im. 95. о. hangiban ábrázolják Sziget Zrínyi-kori, aziaz 1568-4эап fennállott várrendszerét négy, egymással összefüggő, egyimáistól az Almás paták és mesterséges árkai, illetve a tó vizétől elválasztott elemiből állónak. Az ábrázolások mind koraiak, közvetlenül az ostromot követő időben készültek. Az írásos adatok összegezése után csupán éppen a belső és külső vár valóságos térbeli helyzete, egymáshoz való kapcsol ód ása, a belső váron belől a kerek torony helye maradt némileg mérsékelt erővel bizonyítottnak. Ennek a homálynak eloszlatását végzik el számunkra az egykorú, illetve közel egykorú várábrázolások. A várszerkezet négy eleme közül a külső és belső vár térségét nyilvárfvalóan a vár elfoglalását köveitő, Szielanikitől is említett, nagyszabású újjáépítés kapcsolta egybe. A kőből, téglából megújított bástyáknak kialakítása mellett, az egykori belső vár felé, meghosszabbították az északi és nyugati kötőgátakat, s ezzel olyan szerítóezetii változtatást hajlottak végre, amelynek követikeziményefcénit a régii belső vár térsége egybeolvadt a külső vár nagyudvarával, s csak mint a többinél jó'val nagyobb, negyedik bástya foglalt helyet. A töröktől véghezvitt változtatások bármily méretűek voltak, ugyanúgy, minit korábbam a magyar korszakbelieli, nyilván alkalmazkodtak a termeszetad'ta és célszerűség szülte, meglévő állapothoz. Kétségtelenül meghagyták a kötőgátak vonalát és tömegeit, ami már egymaga^ ban meghatározta a négy sarokbástya — lényegileg változatlan helyét. Az átalakítással kapcsolatban, természetesen, megszűnt a külső és belső vár közlött ívelődött, mintegy 20 m széles, mély vizesárok szerepe, amelynek létezéséről, es odála bősképpen, egyetlen írásos adat sem szól közVetlenül, — az többé vízzel nem telt meg. De úgy látszik — a hódoltság 'Végéig, sőt azon túl, a XVIII. század első feliében is, híddal ellátva, ott tátongott a nagy várudvar észiaknyugalti sarkán, amint azt az 1751-ben megjelent K. A. Sparr Atlas SZIGETH-et ábrázoló tériképe is miutatja. (13. kép.)

S4 Mindezek után kialakul előttünk Leonardo Angui&solánlak a várálbrázolásokhoz képest csonka, de annál hitelesebb helyszínrajza, s érthetővé válik a köztük észlelhető szoros hasonlóság, végső soron a vár mai szerkezetéhez való közelállias. Kétségtelen, hogy a 6—11. alatt bemutatott várábrázolások, illetlve közös élőképük, nem elképzelés nyomán, hanem a várnak mérnöki felmérésisél készült helyszínrajza közvetlen is54 Wien. Kiriegsarchiív, Karten Abteilung. В. IX. b. 113. — Másolata: Haditudoimáinyi Intézet Térképtára. Borbély Andor gyűjtése.