Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

SZIGETVÁR ERŐSSÉG-RENDSZERE 233 10. kép G. S. mester fametszete Sziget 1566. évi ostromáról. — 1578. Figyelmet érdemelnek a kép tó- és mocsárábrázolásának részletei, s hogy a rajzoló az Almás víziét messze elviiszi a város keleti oldalától, s tovább délnek irányítja. Tárgyunk szempontjaiból némileg többet látszik mondani egy »Disegmo de Segnet venu'to novamantie di angaria . ..« felirátfcezdetű, olasz mestertől szármiazó, s feltétlenül a legkorábbiak közé tartozó rézkarc. (9. kép.)

50 Ez is az ostiroim kezdetét, az Újváros levetését ábrázolja. A török sereg sátortáborával és hadállásaival a vá50 OSzK App. H. 419. — A kép Pierre Gentil, a rómaii francia köveit mellié beosztott titkár esemény gyűjtemény-kiadásához fűzve (Paris, 1567.) látott napvilágot. Ennék körülményeire. 1. Apponyi Sándor megjegyzését. Apponyi felveti a Dóim. Zénóitól való származás lehetőségiét. — A képet közli, forrás, jelzet nélkül: Acsády Ignác: Magyarország há/ram részre oszlásának története, (Szilágyi S. : A magyar nemzet története V. k.) Bp. 1897. 375. o. — Hubay 813. rost veszi mintegy félkörbe, a Pécsi kapun kirohanó, az ellenséggel összecsapó lovasasapatot is ábrázol, a külső vár délkeleti bástya jóin, Lafreiry najjizáiria emilékezlbető módom, császári zászló leng. Ez a kép is feltünteti a Dsenki-zádera emlékeztető építményt a külső vár déli szélén, nyugata térségen pedig a tornyos (temploim) épületet, míg a belső vár udvarán — az ábrázolások közt elsőként — a híres »kerek tornyot.« A kép mocsár- és tórajza, külső, tornyos palánkö've, az egyes 'erősségeiéinek alakja, nagysága, egymástól váló távolsága, az Almás elvezetésének szokatlan iránya, a felirat betűtípusa az előbbi kép ímegífdMő elemiai'vel annyira egybevág, hogy ezt az ábrázolást is Domenico Zénóitól származolttnák kell tekintetnünk. Zenoi rajzának későbbi, niómetföldi leszármazottja, mondhíatjiuk leegyszerűsített másolata