Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

226 PAPP LÁSZLÓ innen vette a nevét. A külső védőárk-okon és sáncon túl elterült királyi kertek azonban — amelyektől a bástya nevét kapta — éppen az északibb irányban húzódtak. Utolsóként az A jegyzékben Pécs felé esőnek írt bástya nem lehet más, mint а В jegyzék Liget felé néző bástyája (Ä8 = В12). Helye, az említetiteklből is következtetve, nyilvánvalóan az utóblb említett két bástya között volt, feltehetően a kelleti földgát közepetájáin ugrott ki ennek vonalából, ahová Németh Béla is, helyesen, állítja. Amint láttuk, az 1553. évi leltár ugyanazon leltározási helyeknél, nevezetesen a bástyáknál, nem használja következetesen ugyanazon megjelöléseket, ami a késői utódok számára zavart okoz, egyben pedig arra mutat, hogy a vár bástyáinak ekkor még nem, vagy csak néhány esetben volt 'meg népi elnevezése. Hasonlóképen, legalábbis első tekintetre, zavart okozó körülmény, hogy a bástya fogalom megjelölésére a bástya, propugnaculum, fortalitium szavakat használják. Ebből elhelyezés-, rendeltetésben, vagy minőség, nagyság, fontosság tekintetében való különbségre gondolhatnánk. Ha azonban az egyes helyeket gondosan számbavesszük, egymással, főként pedig ugyanazon bástyák megjelöléseit egymással öszszahasonlítjiuk, rájövünk, hogy a három fogalomjelölő szót a leltár szabad összevasszíaságában használja, a leltár szerint azok között értékbeli különbség íhincsen.

36 30 E tekintetben eléggé egyöntetű szóhasználatot ismerhetünk fel forrásainkban, s egykorú, vagy közel egykorú íróinknál. Samuel Budina »magnum prapugnaicudum seu muniman maioris arcis«-nak mondja a nagy bástyát, amelyeit »arx interiar«nafc, belső várnak is említ, de »propugnaculum« nála a Nádasdy bástya is. (L. az 1568. évi bécsi (App. H. 422.) és 1587. évi wittenbergi (RMK 572.néi említett), latin nyelvű stb. kiadásai után: História Szigetni Toti'us Selavoniiae fortissimi propugnaculi...) Scriptores Rerum Hungarorum Vetus, ac Gemiind ... cum amplissilma praefatrone Matthiae Belii... cum et studio Joannis Georgii Schwandtneri Viindoboma, MDCCXLVI.) I. k. 726— 734. o. — A mű elméiből Ikitűnoleg tehát maga Sziget erőssége is »egész Szlavóniának« legmagyebtb »propugnaculuma.« Hasonló szóhasználatot találunk — mindenkor Szigetvárra értve — Pelrus Bizarusnál (Bellum Pannoiaicum .. (Első kiadásia Basel, 1573.). Schwandtnernél I. k. 659—722. o., Szigetvár leírása 697. s köv. o.),Jstvánffinál, aki pl. a vár 1556. évi ostromának íeírásánál így említi az öt bástyát: »... Habet arcem piano loco sitam, et fossae aqua plenas tripliei ordine, quinque propugnaciilis munitas...« (lm. 235. o.) Jóval később, a már török ké^en levő vár leírásánál Eszterházy Pál is így emlékezik: » ... itaque Sziget imunitissima, quatuor .regulanibus laterytis, ac quinto triplicate propugnaculi cincta, tota paludibus imimerta...« (lm. 171. o.) Viszont tudjuk, hogy az általános szóhasználatban, erősség-jelentésében, a fortalitium váltakozik a propugnaculum-mal, éppen Eszterházynál is. Az 1553. évi leltár részletes elemzése után vessünk még egy pillantást a már említett, 1542. évi leltárra. Ez jóval kevesebb leltározó helyet, ennek megfelelőien kevesebb hadianyagot tüntet fel, mint az egy évtizeddel későbbi leltár, a leltározó helyet úgyszólván sommázza. »Felső vár« alatt nyilvánvalóan a szorosabb értelemben vett, kerek tornyos régi várat érti, míg a leltár »belső várá«-inak az ott megjelölt »bolt«, (bizonyára a domus testüdinea a leltározó helye, a legkényesebb lőszerfélék raktára. Ez pedig, az 1553. évi leltár szerint, a középső várnak része. Ezzel is megerősíteni kívánjuk azt a nézetünket, hogy idővei a belső és középső vár fogalma eggyé vált, s az erősségnek e két tagját együtt jelöli a belső vár elnevezés, a kettő közötti, szemimel sem látható elkülönülés csak véletlenül tűnik élő, az élesen szakszerű megkülönböztetés során. Az egybeforrt kettős fogalom megjelölésére az ezután következőkben magunk is a »belső vár« elnevezést használjuk. A részletesen tárgyalt leltározás évét követő, 1554. esztendőben újból összeírják a vár tartozékait,

37 Ennek az összeírásnak jegyzéke csak négy bástyát sorol fel, a négy jelentősebbet: a kőből épített nyugatit, az északit, amely bizonyára a külső vár északkeleti bástyájával azonos, a délnyugati oldalon állott görösgalit, a negyediket pedig a malom meZZetíi-nek mondja az összeírás. Ezt a külső vár délkeleti bástyájával azonosíthatjuk, miivel a jegyzék észrevehetően a sarkokon levő bástyákról beszél, emellett pedig a külső vár délkeleti sarkához valóban közel állott az egyik miallom, amelyről a nagy os'troni idején is szó esett. Ez a kissé elnagyoltnak látszó összeírás voltaképpen azért érdemel figyelmet, mert felvételének évében is, Kerecsényi László várkapitánysága alatt, jelentős építkezések folytaik a várban, amikor állítólag két új (?) bástya is épült. Hihetőbb azonban, hogy ezeket csak felújították. Ugyanezen alkalommal a Szigetvárt járt küldöttség, a közelmúlt időkben végzett erődítési munkálatok ellenéne, távolról seim volt megelégedve a vár állapotával. Ami ennél is több: a vár szerkezetéit, felépítésének módját teljességgel] korszerűtlemnek találták, amelynek fenntartása esetén a vár könnyen áldozatául eshet a török bármikor várható, erősebb ostromainak. így került Szigetvár is a Haditanács 1556— 1570. év között kialakult várépítési programjába, amelynek lebonyolításához a külföldi, főként olasz mérnökök, tervezők és munkavezetők seregét alkalmazták, s amelynek miegvaló37 Németh Béla im. 131 о.