Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Természettudomány - Gebhardt, Antal: A Mecsek hegység állatvilága. I.

A MECSEK HEGYSÉG ÁLLATVILÁGA I. 21 1. Fonálférgek — Nematoda A Mecsekiből mindeddig egyetlen fonálféreg sem volt iisimeretes. A begyslég 'terepei közül a Középső- vagy Bécsi-Mecsek leggyakoribb sza­badon élő foniáilférigeit (Nematoda libera) az alább feltüntetett élőhelyeken Andrássy Ist­ván, kandidátus volt szíves begyűjteni, tudo­mányosan feldolgozni s vizsgálati eredményeit rendeUkezélsemire bocsátani. Fáradozásáért, szí­ves segítségéént ezúton is hálás köszönetemet fejezem kii. A talált Nematoda-fajok megoszlása lelőhelyenként '(Az egyes 'társulások legnagyobb példány­számban talált Ifiajaiilt dőlt betűk jelölik.) Misina, 1960. XII. 8. Kiszáradt fatönkök kor­hadéfca. Peiodera lambdiemisis, iMonhysteiria vulgaris, Prionehülus museoruim, Mesodorylaimus me­sonyctius, Eudorylalimius olbtusicaudaitus. — Fel­tűnő, hogy ezekben a saprobnak mondható biotopokbam alig volt korhadéklakó faj. Misina, 1960. XII. 8. Kevert avar. Eueephalobus striatus, Tylenchus filifarmis, Criconema aculeatom, Aphelenchoides helop­hilus, Plectuis cirraitus, Plectus parvus, Wilso­nemia auricülátum, Monhystera vállosa, Prion­chulus muiscorum, Mesodorylaimus mesonyctius, Eudorylaiianus paracentrocereus, Eudorylaimus holdemani, Eudorylaimus carteri. — Ebből a mintáiból került elő a legtöbb faj. Misina, 1960. XII. 8. Erdei talaj. Tylendhus filifortmiis, Wiisonema otophorum, Monhystera filiionmiis, Bröjonchuius muscorum, Mesodoryladimius bastiani, Eudorylaimus obtusi­caudatus. Tubes, 1960. XII. 9. Északii oldal; korhadt fa üregéből. Rhafodi'tis lomgicaudata, Pristionchus Iheritie­ri, Anaplectus granulosus. — Ez már inkább saprophil együttes volt, .mint a Misiina-teitői. Tubes, 1960. XII. 9. Északi oldal; szilklamoibák bükkösből. Apihefenohoides parietimus, Atibroimadoiia ru­ricola, Monhystera villosa, Tripyia intermedia, Momonchus papillátus, Mesodorylaimus meso­nyctius, Alaimus prtiimiti'vus, — Szép, mohalakó együttes. Tubes, 1960. XII. 9. Déli oldal, karsztibokor er­dő, napos lejtő talaj. Eucepmalobus striatus, Rarapbelenohus pse­udoparietimuis, Tyű'encnorhyndhxis dubius, Eudorylaimus obtusioaudatus, Eudorylaimuis carteri. Tubes, 1960. XII. 9. Déli oldal, karsztbokor er­dő talaja. Peiodera iamlbdiiensis, Eucephalabus striatus, Tylenchus oostaitus, Plectus cirratus, Wilsone­ma autriculátum, Mylondhuluis brachyuris, Alai­mus pirimitivu®. A Középső- vagy Pécsi Mecsekben 1960. XII. 8 —9-én gyűjtött Nematoda-any ágban talált leg­gyakoribb fajok felsorolása: Peiodera lambdiensis (Maupas, 1919) Doug­herty, 1953. — Egész Európában elterjedt ta­láj'lakó faj, különösem bomló szerves anyagok­ban gazdag földben. Saproplhil. Rhabditis longicaudata Bastian, 1865. — El­terjedése és életmódja az előző fajéhoz hason^ ló. Pristionchus Iheritieri (Maupas, 1919) Para­monov, 1952. — A osaflád egyik legközönsége­sebb faja, kozmopolita. Saprolbion't. Eueephalobus striatus (Bastian, 1865) Thome, 1937. — A család egyik legközönségesebb talaj ­lakó faja; messize elterjedt. Saprophil, de a »tiszta« talajban is gyakori. Tylenchus filiformis Bütschli, 1873. — Talaj­ban és édesvízben egyaránt gyakori, az erőseb­ben szennyezett közegeket kerüli. Messze el­terjedt faj. Tylenchus costatus (de Man, 1921). — Jóval ritkább, mint az előző faj; növényzettel benőtt talajt kedveli. Tylenchorhynchus dubius (Bütschli, 1873) Fi­lipjev, 1936. Főleg a gyepes, szárazabb talajok lakója. Criconema aculeatum (Schneider, 1939) de Coininok, 1945. — iRitJka, (főleg a homokos, gye­pes talajban él. Aphelenchoides parietinus (Bastian, 1865) Steiner, 1932. — Az egyik legközönségesielbb Neimiatoda; talajban és álló vizekben 'mindenütt megtalálható. Saprophil. Moh'ábam is igen gya­kori. Aphelenchoides helophilus (de Main, 1880) Goodey, 1933. — Ritka faj, életmódjáról alig tudunk valamit. Inkább Vizi állat. Paraphélenchus pseudoparietinus (Miooletzky, 1922) Miooleitzky, 1926. — Meglehetősen ritka, sapnoiphil, talaj- és mohalalkó faj. Anaplectus granulosus (Bastian, 1865) Schu­unmams Stekhoven & de Gondnok, 1933. — Nagyon közönséges talaj- és mohialakó állat. Plectus cirratus Bastian, 1865. — Mint az előző faj. Plectus parvus Bastian, 1865. — Egész Euró­pában elterjedt, de korántsem közönséges édes­vízi és IföÜdlalkő faj. Wilsonema auriculatum '(Bütschli, 1873) Cobb, 1913. — Mohában nagyon gyakori, talaj'ban sem ritka. A saprob helyeket kerüli,

Next

/
Thumbnails
Contents