Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Néprajz - Zentai, Tünde: Ormánsági rokkaszögek

ORMÁNSÁGI ROKKASZÖGEK 209 8. kép A JPM roikkaszögeinek elterjedési térképe A térkép (8. kép) számai a következő községeket jelölik: 1. Okoirág 2. Besence 3. Baranyaihidvég 4. Drávacsehi A rokfcaszög díszítésére jellemző a növényi ornamietika Múzeumunkban található tárgyak mindegyike egy-egy stilizált virág. Jellemző ez más területeken előforduló rokfcaszög foirtmákra is, egy szeremlei asszony közlése szerint pl.: »... egy-egy ólmos rokfcaszög egy-egy rózsát képviseli.« (Tiimfcó, 1909, p. 94.) A rokkaszögek párosan szerepelnek a rokkán, ezért formájuk és díszítésük teljesen megegyezik. Valójában csak egyik oldaluk látszik, hátlapjukat nem díszítik. (5. kép) A fából készült rokkaszögek között nagyobb a formai variáció. Vasel említi, hogy Braunseihweigben a menyasszony díszes rókkájárnak rokkaszögein (Wockenplöcke) kézalakú csüngök függnek. (1898, pp. 136—154) Timkó ehhez hasonlókat talált Sárközben és Bogyiszión. (1909, p. 95.) Az Ormánságban néha kerekfejű rokkaszögeket is faragtak. A rokkaszögekbe gyakran belevésték a megajándékozott nevét vagy monogramját. A bogyiszlói rokkaszögekein többször szerepel évszám vagy monogram. (Timkó, 1909. p. 95.) Rokkaszöget ma már kévéseit találunk, a rokka elavult, elvesztette funkcióját, vele együtt eltűnt a rokfcaszög is. Az Ormánságban csökkenő mértékben még termeltek kendert és lent a két világháború közötti időszakban, de a rokkaszögek készítése már az első világháború idején megszűnt. IRODALOM: Andrée, R., 1901 Braunschweiger Volkskunde, Braunschweig. Bátky, Zsigmond, 1906 Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére — Budapest. Kis, Géza, 1937 Ormánság — Budapest. Timkó, György, 1909 Guzmilytűk és roklkaszegek. Néprajzi Értesítő pp. 92—96. Vasel, A., 1898 Volkstümliche Schnitzereien. In: Beiträge zur Anthropologie Braunschweigs. Szerkesztette R. Andrée — pp. 135—154.