Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Néprajz - Zentai, János: Egy letűnt életforma utolsó képviselője az Ormánságban

1-88 ZENTAI JÁNOS 8. kép. Görényfogó láda. kép.) így aztán sikerült soriba fogdosni a tolvajokat. Az állatvilág ravaszsága ellen a vadász 'kénytelen még ravaszabb lenni, csak így érhet el eredményt. A görényt ládával fogja. (8. sz. kép.) Ez egy kb. 20x20 cm méretű négyzetes hasáb alakú deszkiacső, kb. 70—80 cm hosszú. Két végén csapóajtó. A láda közepéiből 45—50 cm magas rúd emelkedik ki. Ennék átfúrt felső végén két irányban két zsinór megy keresztül, melyek 'mindegyikének vége a láda végén levő esapóajtókihoz kötődik. A zsinórok másik vége, egybekötve a csapdia érintkezőjéhez szolgál. A zsinórok hosszúsága úgy van megszabva, hog3>- az érintkező kitámaszitásakor a csapóajtók teljesen nyitva legyenek. (9. kép.) Bent a láda közepén van a csapda érintő felületrésze, egy deszkalap, melyre a csalétket teszik. (10. kép.) Ennek szára a láda oldalán levő kis résen, azon kívül ér. Ezen támaszkodik a csapóajtóikat madzaggal nyitvaitartó kitámasztó. Ha a görény bemegy a ládáiba, hozzáér a csalétektairtóhoz. — a nagyon érzékenyre állított kitámasztó kiiktatódik, a csapóajtók lezáródnak, a görény fogoly. Ahhoz, hogy a görényvadászat eredményes legyen, ismerni kell az állat természetrajzát. Vadászunk tudja, hogy ez a kis vérszomjas ragadozó rendszerint a fal tövénél lopakodik tova, így közelíti ímeg a tyükólat és közlekedik a másik épület vagy udvar felé. Ezért aztán ilyen helyre veti meg a ládát (állítja fel a csapdát). Csaléteknek leginkább tojást, a görény egyik kedvenc csemegéjét, teszi. De hogy ez se veszszeii kárba, kifúrt és kiifújt üres tojást használ ilyen célra. Ha a faluban valakinél görény garázdálkodik, csak szólnak Daninak, ő máris viszi a ládát. Néha négy, öt is fel van állítva a falu külön9. kép. A megvetett csaipda. böző helyén. A felállítás este történik; a görény éjjeli állat. Reggel végigjárja a csapdákat. Amelyikben van zsákmány, azt kiüríti, amelyükben nincs, azt nappalra lezárja, hogy más nem oda való allait bele ne menjen. Úgyis előfordul, hogy éjszaka macska téved bele. Eleinte ezt is megölte. De most már óvatos, ha leesett csapdát talál, szólítja a macskát: cici. cici. Az általában nyávogni szokott a hívásra. Legbiztosabbnak azt tarttja, ha megszagolja a csapdát, megérzi a benítlevő görény jellegzetes bűzét. A fogoly ragadozó elpusztítása a következőképpen történik: A csapida egyik ajtajához zsákot tart. Az ajtót felnyitja, mire a rést látó görény azonnal kiugrik a ládából, természetesen bele az odatartott zsákba. Ezt azután földhöz verve, elpusztítja az állatot. (11—12. kép.) Otthon egész télen fel van állítva a csapda. A görény elég nagy területet bekóborol zsákmány után. Ha nem is észlelhető a háznál, sohasem lehet tudni, mikor téved ide vadászó körútján; jó ha készen várja a csapda. Hogy aztán a ládát ne kelljen naponta felállítani, lezárni nappalra, ennek is meglelte a meg old ásat. Az óla fala tövébe állított csapda köré egy védő deszkaeserényt eszkábált (13. kép), így ez állandóan nyitva lehet. Más nem érhet hozzá, nem csapódik le feleslegesen. De hogy a görény szabadon beméhessen a csapdába, a cserény két végén nyílást hagy. Ezeket nappalra, amikor görény úgysem várható, deszkáival beItámasztja, úgy hogy csirkék be ne mehessenek. mert akkor esetleg ezek fogják meg magukat. (14. kép.) A görényfoigáisnak kétszeres haszna van: elpusztítja a vérengző baroimfirablót, és értékes gerezniához is jut a vadász. A következő du vad vadászatát támadó védekezésnek mondhatnánk. Itt már nem is várja