Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Régészet - Kiss, Attila: Pannóniai rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez

PANNÓNIA LAKOSSÁGÁNAK KONTINUITÁSÁRÓL 107 Szomlbathely—Keszthely—Pécs vonaltól délre 'nem került elő langobiand és kora-avarkori emlékanyag. Ugyanakkor ez az a terület, amelyen a nyelvészeti f oiriráisoik szieriinit elsősorban kell a továbbélő lakossággal számolni. Ez az összefüggés további figyelmet érdemel. A Keszthely-kultúra szempontjából közeledve a komtiiniuiitás 'kérdésiéhez, összefoglalóan úgy tűnik, hogy a római-kori régészeti anyag és természetesen az azt létrehozó élet és az elméletek szerint belőle fakadó Keszthely-kultúra között valamilyen formában száz esztendős hiány mutatkozik, amely egyedül a fenéikpusztai telep lakosságával nem tölthető ki. A kontinuitás kérdés módszertani vonatkozásairól szóló fejezetben már foglalkoztam az időrend kérdésével, de most a Keszthely-kultúra korai szakaszának látszólagos hiánya miatt arra kényszerülök, hogy ismételten részleltesiefoben térjek ki e kérdésre. A kora-középkori kronológia mai állapotában nagy vonásaiban valószínűleg nem szorul többé nagyobb finomításokra. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, a régészeti kutatás ve, hogy a hegyes vég ennek öblébe beleilleszkedik. Kosárkája, hatágú csillag-alapú kúp, melynek alapján dudoirra! záródó félgömb ül. A félgömb körül és a csillag csúcsain granulációt utánzó függesztő gyöngysor minta helyezkedik el. A kosárka csúosálhoiz és a 'karikáihoz vékony Ikarikácska tapad. Karika A: 3,0x3,6 cm, kosárka Á: 1,2 cm (4. kép 1—) Keltezése: VI. század második féle. Alföldi (1926) 42—43. Taf. 5. 6—7. Arany boglár. Jianus Pannonius Múzeum ltsz. 65. 1. 8. Ovális, enyhén domború arany-boglár. A tetőnél Valamivel vasítagaibfo, pereimén belül 12 rekeszben félgömb alakú alimadinok ülték, belőlük csak három maradt helyén. Ezeken belül kétsoros préséit minta helyezkedik el: a külső sor csúcsaikkal befelé néző csepp-formiák, a belső sor kalász minta. A boglár közepén ovális kő ült, kiesett. A boglár sérült. A vasltiagabb pereimen a rövidebb oldalakon, egymással szemben 2—2, a hosszabb tengelyen kétszer 2—2 apró lyuk szolgált textilszállal Való felvarrásra. Á: 2,6x3,2 om M: 0,6 cm. (4. kép 2.) Ezüst fülbevaló. Janus Pannonius Múzeum ltsz. 65. 1. 7. Vasitag metszetű, kerek, nyitott végű függesztő karikájának együk vége egyenesen lemetszett, másik véglén három bordás zárótag, melyhez belülről gyöingysoros drót simul. Függője félgömb alakú, rajta granulált dísz ül: a félgömb alsó peremén gyöngysbros keret fut körbe, erre támaszkodik négy, egymástól egyenlő távolságira lévő háromszög, a göimb tetején foglalatbain kis dudor helyezkedik el. A gömb széleihez hárorn irányban 3—'3 granulált göimlböcsiből álló csúcs csatlakozik. A gömb öntött, zárit hátán középen áttörés. Karika Á: 3,5 cm, függő max. A: 2,6 cm. (4. kép 3.) Keltezése: VI—

VII. század (v.o. Caidjaviea) Fettich (1951) 39. X. 6—7. (Pécs—Cserkút) Márkiné—

Poll (1934) 57. és Neimeisv&rbók — (Zemiansky Vrbovok) Svoboda ((1953) 107. — A leletek mélyszántáskor kerültek élő, a területen végzett Msebb méretű leilet-menités jellegzetesen VIII. századi leleteket tartalmazó sírokat eredményezett. legáltalánosabb értelemben vett problémái közé az ú.n. átmeneti korok kronilógiai és etnogenezisre vonatkozó kérdései tartoznak. Jelen é. kép. A nagykozári leletek (1:1)