Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Természettudomány - Gebhardt, Antal: A Mecsek hegység állatvilága. I.

A MECSEK HEGYSÉG ÁLLATVILÁGA I. 9 paláiból keletkezett márgás talaj fedi. Ennek a déli oldalnak fitoeönózisai : a) Fátlan, pusztafüves, mészkőszíilkláís lejtők (Festucetum sulcatae), b) Pusztafüves lejtőikkel mozaikszerűen keveredő karszitbokorerdő (Cotino-Quercetum). c) Körülbelül a DŐmörkiaputól a Kozári vadászház felé vezető műúttól északra a Misina—

Tubes gerincig terjedő, meleg és száraz mikroklímájú tölgyes (Ото—Quercetum). Száraz, karsztos talaja víziben rendkívül szegény. A terep jellegének megfelelően állatállománya túlnyomóan száraziságkedveiő (xerofil) faunaelemekből alakult.. 3.. A Középső- vagy Pécsi-Mecsek északi lejtő je, A Misiiina és a Tubes észlaki lejtője, .valaminit tovább nyugatra Abaligeit környéke egyenes folytatása а Középső- vagy Pécsi-Mecsek triászkiorú mészkő képződményének. A Mélyvölgybein, a Melegmágyi-völgyben és a Kozárivadászház környékéin a fedő homokköveik is nagy szerepelt játszanak, — a Hidegkúti- és a Kanitaváni-forrásck vidéke különböző kémhatású közietekből — túlnyomó esetbein homokkőből iés márgás palából alakult. Mánia község határában koniglcimerátumols és homokos kőzeteket találunk, bár a' mániái »Kőiyuk« környéke karsztos jellegű triászmészkő. Sikonda-jfürdő környékének talaja lösz s csak helyemként bukkan a felszínre főként helvét-torton képződmény. ... , Erdőtípusia: túlnyomóan cseres-tölgyes (Quercebum-petraeiaiecerris), amely közié bükkös (Fagetum) keveredik. A dombsági területen főképp tölgyes és gyertyános (Quereo-Carpinetum) található. A karsztos jellegű kőzet, valamint a kedvező búvóhelyeket biztosító baruaingolk, szikláik és szikianepedésefc indokolják a hegységi 'tájban a subterrán áílatoknaik jellegzetes és gazdag elterjedését-. ' 4. Keleti-Mecsek (Zengő—Hármashegy környéke). Déli oldalának (Pécsvárad) kőzettani felépítése: túlnyoimó-irészit kováskötésű junamészlkő és márga, melynek növény takaró ja : gyertyános-tölgyes (Querco-Ciairpinetium), átmenettel a mészkedvelő tölgyesbe (Órno-Quercetum), valannint a cseres-tölgyes is (Quercetump etnaeaecerrlis). Északi oldala '(Mecsekszientlászil'ó völgye, Hidasi-viölgy, Singödör-^völgy, Márévári-völgy, Magyaregregyi-Jvölgy) helyenként harmadkori homokkővel váltakozó juramiészlkőbői és márgából, valamiint igen nagy felületen tiraehydoleritből (épüilt If el. Ezeknek talaján gyertyános-tölgyes (Queroeto-Carpinetum), cseres-tölgyes (Quercetum petraeaecerris) és bükkös (Fagetum) terjedt el. A patak völgy ékben különösen az égerfás vegetáció (Alnetum) tenyészik jól. A forrásokban gazdag és patakokkal áztatott hegyes-völgyes, kiterjedt erdőkkel borított terület, bár a fauna elterjedéséire sziemimelliátható!ag kedvező életfeltételeikéit biztosít, mégis feltűnő a táj állatvilágánlak faj- és egyedszámban egyaránt észlelhető szegénysége. Régi megfigyelésen alapszik az á tapasztalat, hogy a vulkáni kőzetek — adott esetben traehydoleritek — 'mállásából keletkezett 'talaj állatvilága általában gyérebb, mint a karsztosodásra alkalmas kőzetek és a mésztartalmú talajok zoocönózisia. A Keleti-Mecsekben a kiömlési kőzetek mállásából létrejött talaj helyenként boimokkai keveredik, ami arájfa és benne élő állatok állandó letelepedésére és elterjedéslére ugyancsak kedvezőtlen miiiőfeltóteleket teremt. A Mecsek déli lejtőjének' talaja általában lúgos kémhatású, mert pH értéke évi 6,6—7,6 között ingadozik. Viszont a keleti, de főleg az északi lejtőjének talaja savanyú, merrt itt a pHinigadozás évi 6,1—6,7 közötti éritéket tüntet fel. A talaj Ca-tartal'ma a Mecsekben rendkívül nagy eltéréseket mutat. így pl. 'míg a Misina kagyiásmészkőből keletkezett talaján a Ca 8,25%, ugyanott a riháti [homokkő vön 5,1%, a permi homokkőből 'keletkezett talajon a Ca-tartalom mindössze csak 1,7%. A hegység klímaviszonyai déli jellegre utalnak. Északi és déli 'oldalain a levegő hőmérséklete között az eltérés jelentékeny, köveitkeziésk éppen a melegebb déli 'Oldalon a párolgás is nagyobb, 'Viszont a talajnedvesség kisebb, mint az északi oldalon, Északról védett déli lejtői, ímeleggyűj'tő mészikőzete összhatásként abban a tapasztalatban jelentkezik, hogy hazánkban a tavasz Baranya megyében köszönt be először. Évi 'csapadékmennyisége általában 600—800 mm között ingadozik,*Azokról a szakemberekről, akik értékes vizsgálataikkal a (Mecsek hegység állatvilágának felkutatásában és ismertetésében részt vettek, az egyes faunisztikái fejezetek tárgyalásánál fogick niegemlékezni. *A Mecsek hegység talaj- és klímaviszonyait részletesen az alábbi két tanulmány ismerteti: 1. Horvát A. O.: Mecseki erdőtalaj elemzések eredményei (Janus Pannonius Múzeum 1961. Évikönyve). 2. Horvát A. O. és Papp L.: Mikroklíma mérések a Pécsi Mecsek erdei növénytársulásaiban (Erdészeti Kutatások, 1962).