Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Régészet - Kalmár, J.: Népvándorláskori sisakok
86 KALMÁR JÁNOS ben oldalvágás esetében a meglehetősen erős pántok a vágás erejét felfogták, függőleges vágás esetében pedig a kard lecsúszott a kúpos felületről. A bácsújfalusi és a szeged-öthalmi avar sisakrészletek 16. A bácsújfalusi arcvért. Budapest, Tört. Múzeum. Az Archaeológiai Értesítő 1953 évi II. számában Csallány Dezső közli a bácsújfalusi avarkori hamvasztásos leletanyagot, amely 1943 évben csatornázás során került napvilágra. A gazdag leletanyagban előfordul egy sima. címerpajzshoz hasonlítható bronzlemez, amelynek szegélyén nyílásssor fut körül. Ez a bronzlemez (magassága: 84 mm, szélessége 96 mm), nem egyéb, mint egy sisaknak az arcvértje. (16. kép.) A nyílássor a bőr vagy szövetbélés felvarrására szolgált. A sisak anyaga bőr, vagy nemez lehetett, amely anyag nem mutatkozott időállónak. A leletanyagot Csallány a VII. század derekára helyezi és megállapítja, hogy a sisakvért népileg, területileg és időben összefügg a szeged-öthalmi hasonló sisak alkatrésszel 30 . A magyarországi csekély számú sisakanyaghoz tartozik a Szeged-öthalmi leletanyagból való arcvért. A sisak anyaga itt sem mutatkozott időállónak, elpusztult, arról nem írhatunk, de feltételezzük, hogy bőr, vagy nemezsüveg lehetett. Vannak vélemények, amelyek szerint a sisak anyaga szarulemez lehetett, erre nézve azonban nincs elégséges adatunk, 30 Csallány Dezső: A bácsújfalusi avarkori hamvasztásos Met. Arch. Ért. 1953. II. 133—141. 1, Van azonban adatunk arra, hogy a harcosok bőrsüveget viseltek, mint pl. a rómaiak a galeát. Ez a két arcvért arra is enged következtetni, hogy az a nép, amelynek emlékanyagából ez a két sisakrészlet származik, általánosan viselhette a bőr vagy nemezsüveget, amihez szórványosan fémlemezből készült arcvértet alkalmaztak. Az általánosan használt arcvértek a sisak anyagával azonos anyagú, időt nem álló anyagból készülhettek. Ezek a lemezek csupán a fület borító darabok voltak. A Szeged-öthalmi példány bronzlemezből készült. Préseltművű díszítése halat tépő sasmotívum. (17. kép). A sas szárnyán megfigyelhető rovátkás díszítés alapján a Duna-tiszaközi avarkori fogazásos csoporthoz sorolandó. Népiség szempontjából azonban nem az avarokhoz, hanem a déloroszországi kultúrkörből kiszakadt hun—bolgár eredetű törzsekhez kapcsolható 31 . A sisak anyaga ez esetben is bőr vagy nemezsüveg lehetett. A bőrsisakok általános használatát igazolják a Kaukázus északi lejtőjén Kubán vidékén talált bőrsisaklelet, továbbá a melitopoli kerületben Demjankovka község melletti bőrsisak is, amely sodrony páncél melléklettel került a napvilágra. 17. A szeged-öthalmi arc vért. Szeged, Városi Múzeum. A két sisaklelettel kapcsolatban érdemes a hazai területen eddig előkerült, ebbe a körbe tartozó tárgyi emlékek beható vizsgálatát el31 Csallány Dezső: A szeged-öthalmi avarkori arcvédő lemezdísz. Dolgozatok. Szeged. 1941. 1615—168 1. Posta Béla: Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai útja. Budapest, 1905. III. 16. 120'. 1.
