Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Régészet - Kalmár, J.: Népvándorláskori sisakok

80 KALMÁR JÁNOS zekén azonkívül medvéket, halakat, furcsa alakú csillagokat találunk ábrázolva. Keresztény szimbólum nincs az ábrák között. A homlokpánton két egymásfeletti sorban fut, a hul11. A gammertingeni sisak. Sigmariiigen, Hohenzollllern Múzeum. lámvonalban kialakított növényinda, közben levelekkel és madarakkal. Tehát már itt nem találkozunk a szőlőindával és fürtökkel, a korábbiaktól elütő kivitelt figyelhetjük meg. (11. kép). Ez a kivitel már a fejlődés útját mutatja, ugyanúgy, mint a korábbi sisak csoportnál a szőlőinda elmaradása. A homlokpánton még egy különös jelenséget találunk, a középen az arc feletti részen egy férfi fejet, alatta pedig két egymásnak futó oroszlánt. Ezt a motívumot figyelhettük meg a leningrádi ú. n. Oroszlán Richárd sisak homlokpántján is. A sisak példány a VI.—

VII. századból származik. A sisak pántjai szögben megtörve alakítják ki a talpakat. A sisak származási helye díszítése után ítélve a germán Észak. Az oroszlán-pár inkább hellenisztikus mintaképen alapszik. A gammertingeni sisak keskeny pántjai állanak legközelebb a szentes-berekháti sírok pántjaihoz, (a. rajz.) Ugyanígy rokonságot látunk a fülvértek szabásában is, itt sem találjuk meg az arc előtti mély karéjú kivágást sem. Ez a párhuzamba való állítás a gammertingeni és leningrádi sisakok korát hoznák szűkebb keretek közé, mivel a szentesi gepida temető kora az i. u. VI. sz. A Chalon sur Saone-i sisak a berlini Hadszertár Gyűjteményében van kiállítva. Hat pántos példány. A pántok talpai szögben megtörve egyenes vonallal kialakítottak. A préselt művű arany homlokpántján aréna jelenetet találunk ábrázolva. Harcos lovasok és gyalogosok vadállatokkal harcolnak. A mozgó figurák között, kialakult keretben két férfi mellképe látható. Kora a VI. század második fele

20

. Ezen utóbbi sisakcsoport tárgyalásánál ahhoz az eredményhez jutunk, hogy a szögben megtört talpú pántok a legkorábbi sisakpéldányokkal az íves talpú pántokkal egyidőben éltek. Amíg az íves talpnak folytatása volt a megtört vonalvezetésű pánt-talp, a szögben megtörtnek nem volt további fejlődése. ; - - • a) A szentesi sisak rekonstrukciós képe. Szentes, Múzeum. 20 Schubert—Soldern: 203. 1. Henning: i. m. 12— 13. 1.