Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Régészet - Kalmár, J.: Népvándorláskori sisakok

NÉPVÁNDORLÁSI SISAKOK 75 eszteni az egyes példányokat, hanem a fejdés sorrendjébe állított teljes leletanyag yúttal e sisaktípus használatának időtartaát megadja, sőt az egyes, a fejlődési sorba ;állítható példányok idejét a korszakon be1 pontosan meg tudjuk állapítani. A British Museumban őrzött két bronz sik az európai pántsisakok elődje. E sisakoktl Arend, Ebért és Lipperheide foglalkoztak, ámukra chronológiai szempontból az a meglapítás a fontos, hogy nagy általánosságban éjüket az i. u. III—

VII. század közé (Lipírheide), illetve Arendt az i. u. V. századra ílyezi.

2 Nem lehet eldönteni, hogy ez a fora hol jelenik meg először és milyen útónodon jutott nyugatra, szülőhazája mindensetre keleten keresendő. Míg ezen korban a keleti sisakok anyaga dnden esetben vas, nyugaton vörösrezet, ronzot találunk. Keleten a homlokpánt tartja ;sze a harang pántjait, nyugati gyakorlatban pántok alsó szintje T-alakban kiszélesedő ilpjaikkal záródik. A homlokpánt minden äetben tisztán dekoratív szerepet játszik, csuán befejező rész. Vizsgáljuk meg a sisaktípus máig ismert íljes készletéből a forma legkorábbi példáyát a londoni ún. asszír sisakot. A harang égy keskeny pántból tevődik össze, a pántok üpai kiszélesedve összeérnek. A pántok köötti felületeket háromszögű lemezek töltik 3. Az ún. asszír sisak. London, British Múzeum. 2 W. Arendt: Der Nomadenhelm des frühen Mittelalters in Osteuropa. Waffenkunde XIV. 28. 1. M. Ebert: Ein Spangenhelm aus Egypten. Praehist. Zeitschr. Band. I. H. 2. 19019. 163—170. 1. Fr. Lippenheide: Antike Helme, München, 1896. 352. 1. ki, amelyeket a pántokhoz szegecsek erősítenek.

3 (3. kép) A másik londoni példány, az ún. szasszanida sisak úgy tekinthető, mint az V—

VII. századi európai pánt-sisakok őse, a kúpos bronz si4. Az ún. sassanida sisak. London, British Múzeum. sakok mintaképe. A pántok karcsúan indulnak a harang csúcstól, majd alul ívesen futnak össze. A pántok közötti kitöltő lemezek széles levél formát mutatnak. A plasztikus keretet a domború szegecssor nyújtja. Ezt a londoni sisakot vesszük kialakult alapformának. A sisaknak megfelelő szilárdságot nyújt a pántos váz és az alul körülfutó homlokpánt. (4. kép.) Korát, amint láttuk Arendt szerint az V, századra helyezhetjük.

4 Ha számba vesszük a további európai bronz sisakpéldányokat, azt látjuk, hogy készítésük ugyanazon alapelv szerint történt, amiből arra következtethetünk, hogy valamennyi egy alaptípusra vezethető vissza annyira, hogy szinte ugyanarra a műhelyre gondolunk. Tehát ez a sisakfajta kielégítő védelmet nyújtott a korabeli támadófegyverekkel szemben. A hallei múzeumban őrzött, Stössen-ben (Weissenfels kerület) talált sisak arányaiban csaknem szorosan követi a londoni szasszanida sisak formáját. Magas, kúpos harangú, ötpán3 W. Arendt: Der Monden Helm des frühen Mittelalters in Osteuropa. Waffenkunde XIV. 1935—36., 34. 1. 4 W. Arendt: i. m. 34,1,