Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Régészet - Bándi, G.: Adatok Dunántúl korabronzkori történetéhez

DUNÁNTÚL KORABRONZKORA 71 kultúra időszaka, melyet Bóna meggyőzően bizonyított 90 . Valószínűleg ennek a csoportnak továbbfejlődésként alakult ki a kulcsi típus a Duna-mentén, a Budapesttől—Bölcskéig ter­jedő területen. Ez időszakban, — az eddigi te­lepásatások alapján, — még nem voltak lakot­tak a Duna partján ismert későbbi nagyrév­vatyai telepek sem 91 . Ezek csak a szigetszent­miklós—kisapostagi csoport idején kezdőd­tek és töretlenül élnek egészen a vatyai kul­túra végéig 92 . E telepek ilyen összetételű ré­tegeződése is alátámaszthatja a nagyrévi kul­túra így felvázolt dunántúli belső kronológiá­ját. Ez az időrend nem ütközik egyetlen lé­nyeges ponton sem a nagyrévi kultúra anya­gi műveltségéből adódó belső fejlődés általá­nos adataival és képével 93 . Hátra van még az újonnan meghatározott szigetszentmiklós-kisapostagi csoport kiala­kulásának meghatározása és az anyagában megjelenő keleti elemek Duna-menti feltűné­sének indoklása. Ez a csoport nem alakulhatott közvetlenül, a Budapesttől délre eső területeken előzmény­ként tekinthető kulcsi csoportból. Ezt ugyanis kizárják az ezen a területen lévő olyan közös lelőhelyeik, ahol a kulcsi sírcsoportok mindig elkülönülten, tisztán jelentkeznek úgy, hogy még időbeli érintkezést sem feltételezhetünk, e két csoport között 94 . Csoportunk tehát vala­hol Budapest térségében alakulhatott ki az ökörhalmi csoportból, melynek anyagával leg­közelebbi rokonságban áll 95 . E közös eredetvo­nalból adódik sok hasonlósága a kulcsi cso­porttal is 96 . Az is lehetséges, hogy a két cso­port nagyjából azonos időben alakult ki, egy­séges alaplakosságból, de különböző hatásokat adó, eltérő területen. A szigetszentmiklós-kisapostagi csoport ki­alakulásában azonban más tényezők is közre­játszottak. Ennek bizonyítékai az anyagában már Budapest területén megjelenő keleti tí­pusú kerámia leletek. (Budapest—Lenke út 97 , Lágymányos—BEAC sportpálya 98 , Öbuda­Leipziger cukorgyár 99 , Budapest—Várhegy 100 .^ Ezek feltűnését két úton is magyarázhatjuk: 1) A harangedények népével meglévő intenzív kapcsolat révén, 2) Esetleg a kőtörési csoport 90 Ua., Alba Regia 2^3 i. m. 11—. 91 Uo. 92 Uo.; Ann. Univ. i. m. 12—. 93 Uo. 4 Uo 95 Uo." 90 Uo. 97 Tompa F., Bud. Rég. XIII. 1943. 21— 98 Nagy T., Bp. Műemlékei II (Bp., 1962) 13—. 99 Uo. wo Na gy L., Arch. Ért. 79 (1952) 190—, közvetítésével, melynek bizonyíthatóan meg­voltak a kapcsolatai a bécsi-medence és Morva síkság vidékeivel 101 . Ez a kérdés még sokol­dalú alátámasztásra vár, hiteles összekötő le­letek előkerüléséig 102 . A Budapest környékén kialakult sziget­szentmiklós-kisapostagi csoport a korai és kö­zépső bronzkor fordulóján lassan lehúzódott dél felé a Duna vonalán. Elmozdulásának okát, talán a hatvani kultúra nyugati terjesz­kedésével magyarázhatjuk, mely ezidőben je­lent meg a Dunakönyök környékén 103 . Erre az időre tehető e kultúra legnyugatibb cso­portjának, a tokodi csoportnak kialakulása is 104 . Az sincs kizárva, hogy ez utóbbi lokális népesség kialakulásához hozzájárult a sziget­szentmiklós-kisapostagi csoport genetikusan is. A mindkét csoportban feltűnő harangedény elemek, s a hatvani kultúra e nyugati csoport­jában fellépő tölcséres nyakú, gömbtestű ún. „tokodi kisbögrék" eredetére ez a körülmény kellő magyarázattal szolgálna. A Duna mentén délre húzódó 105 szigetszent­miklós-kisapostagi csoport gyors, törés nél­küli továbbfejlődése a korai és középső bronz­kor fordulóján, az elhangzott összes cáfolatok és érvek alapján már valóban szinte minden lépésében végigkövethető a vatyai kulitúrába, a nagy temetők régészelemzései alapján. E békés továbbfejlődésnek, illetve egy új kul­túra kialakulásának ebben az értelemben nin­csen akadálya sem genetikai, sem pedig gazda­sági-társadalmi téren, s ténylegesen végbe­mehetett 2—3 nemzedék leforgása alatt. Ért­hetővé válik ezek alapján a Bóna által kidol­gozott vatyai eredetelmélet minden tisztázat­lan kérdése. Nyilvánvaló pl., hogy a kérdéses temetők területén miért nem találhatók meg 101 Bóna I., Alba Regia 2^-3 i. m. 2Ю!—. юг Talán közelebb visz a kérdéshez az alsónémedi temető összetett kapcsolatokkal rendelkező anyaga, ahol kétségtelen kimutathatók a nagyrévi kultúra kő­törési, szigetszentmiklós-kisapostagi csoport jainak, erős harangedény hatásnak és keleti zsinegdíszes kapcsolatoknak nyomai egyaránt Kalicz N., Arch. Ért. 84 (1957) 125—.; A Duna vonalán és Budapest térségében feltárásra kerülő hi­teles temetők oldhatnák meg ezt a vallóban tisztázat­lan problémát. 103 Kalicz N., Észak-Keiiet Magyarország kora­bronzkori és kapcsolatai. Kandidátusi értekezés. (Bp., 1961). Kézirat II. Hatvani kult. с fejezet.; Bandi G., Musaica 3 i. m. 41—. 10 4 UO. - юз Ezen elmozdulásnak legtávolabbi, DNy-i lelő­helye lehet a mezőkomáromi telep, a Mezőföld pere­mén, ahol a nagyrévi kultúra anyaga ismert, keleti és harangedény elemekkél színezve. Egy jövendő hite­lesítő ásatásig a lelőhely anyaga komolyan nem érté­kelhető.

Next

/
Thumbnails
Contents