Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Régészet - Bándi, G.: Adatok Dunántúl korabronzkori történetéhez
DUNÁNTÚL KORABRONZKORA 71 kultúra időszaka, melyet Bóna meggyőzően bizonyított 90 . Valószínűleg ennek a csoportnak továbbfejlődésként alakult ki a kulcsi típus a Duna-mentén, a Budapesttől—Bölcskéig terjedő területen. Ez időszakban, — az eddigi telepásatások alapján, — még nem voltak lakottak a Duna partján ismert későbbi nagyrévvatyai telepek sem 91 . Ezek csak a szigetszentmiklós—kisapostagi csoport idején kezdődtek és töretlenül élnek egészen a vatyai kultúra végéig 92 . E telepek ilyen összetételű rétegeződése is alátámaszthatja a nagyrévi kultúra így felvázolt dunántúli belső kronológiáját. Ez az időrend nem ütközik egyetlen lényeges ponton sem a nagyrévi kultúra anyagi műveltségéből adódó belső fejlődés általános adataival és képével 93 . Hátra van még az újonnan meghatározott szigetszentmiklós-kisapostagi csoport kialakulásának meghatározása és az anyagában megjelenő keleti elemek Duna-menti feltűnésének indoklása. Ez a csoport nem alakulhatott közvetlenül, a Budapesttől délre eső területeken előzményként tekinthető kulcsi csoportból. Ezt ugyanis kizárják az ezen a területen lévő olyan közös lelőhelyeik, ahol a kulcsi sírcsoportok mindig elkülönülten, tisztán jelentkeznek úgy, hogy még időbeli érintkezést sem feltételezhetünk, e két csoport között 94 . Csoportunk tehát valahol Budapest térségében alakulhatott ki az ökörhalmi csoportból, melynek anyagával legközelebbi rokonságban áll 95 . E közös eredetvonalból adódik sok hasonlósága a kulcsi csoporttal is 96 . Az is lehetséges, hogy a két csoport nagyjából azonos időben alakult ki, egységes alaplakosságból, de különböző hatásokat adó, eltérő területen. A szigetszentmiklós-kisapostagi csoport kialakulásában azonban más tényezők is közrejátszottak. Ennek bizonyítékai az anyagában már Budapest területén megjelenő keleti típusú kerámia leletek. (Budapest—Lenke út 97 , Lágymányos—BEAC sportpálya 98 , ÖbudaLeipziger cukorgyár 99 , Budapest—Várhegy 100 .^ Ezek feltűnését két úton is magyarázhatjuk: 1) A harangedények népével meglévő intenzív kapcsolat révén, 2) Esetleg a kőtörési csoport 90 Ua., Alba Regia 2^3 i. m. 11—. 91 Uo. 92 Uo.; Ann. Univ. i. m. 12—. 93 Uo. 4 Uo 95 Uo." 90 Uo. 97 Tompa F., Bud. Rég. XIII. 1943. 21— 98 Nagy T., Bp. Műemlékei II (Bp., 1962) 13—. 99 Uo. wo Na gy L., Arch. Ért. 79 (1952) 190—, közvetítésével, melynek bizonyíthatóan megvoltak a kapcsolatai a bécsi-medence és Morva síkság vidékeivel 101 . Ez a kérdés még sokoldalú alátámasztásra vár, hiteles összekötő leletek előkerüléséig 102 . A Budapest környékén kialakult szigetszentmiklós-kisapostagi csoport a korai és középső bronzkor fordulóján lassan lehúzódott dél felé a Duna vonalán. Elmozdulásának okát, talán a hatvani kultúra nyugati terjeszkedésével magyarázhatjuk, mely ezidőben jelent meg a Dunakönyök környékén 103 . Erre az időre tehető e kultúra legnyugatibb csoportjának, a tokodi csoportnak kialakulása is 104 . Az sincs kizárva, hogy ez utóbbi lokális népesség kialakulásához hozzájárult a szigetszentmiklós-kisapostagi csoport genetikusan is. A mindkét csoportban feltűnő harangedény elemek, s a hatvani kultúra e nyugati csoportjában fellépő tölcséres nyakú, gömbtestű ún. „tokodi kisbögrék" eredetére ez a körülmény kellő magyarázattal szolgálna. A Duna mentén délre húzódó 105 szigetszentmiklós-kisapostagi csoport gyors, törés nélküli továbbfejlődése a korai és középső bronzkor fordulóján, az elhangzott összes cáfolatok és érvek alapján már valóban szinte minden lépésében végigkövethető a vatyai kulitúrába, a nagy temetők régészelemzései alapján. E békés továbbfejlődésnek, illetve egy új kultúra kialakulásának ebben az értelemben nincsen akadálya sem genetikai, sem pedig gazdasági-társadalmi téren, s ténylegesen végbemehetett 2—3 nemzedék leforgása alatt. Érthetővé válik ezek alapján a Bóna által kidolgozott vatyai eredetelmélet minden tisztázatlan kérdése. Nyilvánvaló pl., hogy a kérdéses temetők területén miért nem találhatók meg 101 Bóna I., Alba Regia 2^-3 i. m. 2Ю!—. юг Talán közelebb visz a kérdéshez az alsónémedi temető összetett kapcsolatokkal rendelkező anyaga, ahol kétségtelen kimutathatók a nagyrévi kultúra kőtörési, szigetszentmiklós-kisapostagi csoport jainak, erős harangedény hatásnak és keleti zsinegdíszes kapcsolatoknak nyomai egyaránt Kalicz N., Arch. Ért. 84 (1957) 125—.; A Duna vonalán és Budapest térségében feltárásra kerülő hiteles temetők oldhatnák meg ezt a vallóban tisztázatlan problémát. 103 Kalicz N., Észak-Keiiet Magyarország korabronzkori és kapcsolatai. Kandidátusi értekezés. (Bp., 1961). Kézirat II. Hatvani kult. с fejezet.; Bandi G., Musaica 3 i. m. 41—. 10 4 UO. - юз Ezen elmozdulásnak legtávolabbi, DNy-i lelőhelye lehet a mezőkomáromi telep, a Mezőföld peremén, ahol a nagyrévi kultúra anyaga ismert, keleti és harangedény elemekkél színezve. Egy jövendő hitelesítő ásatásig a lelőhely anyaga komolyan nem értékelhető.
