Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Természettudomány - Horvát, A. O.–Papp, L.: A nagyharsányi szársomlyón végzett mikroklíma-mérések eredményei
48 HORVÁT À. О.—PÁPP LÁSZLÓ q/caljcm' 1 A.) uikLAitopÁii C) МЕЦГГЛЫОЗ rŐLíDeS в 9 It H 11 13 « 'S 16 17 18 ОДА 7. ábra. ösiszsugárzáis g/ca3/om 2-kint Az állomány mikroklímája egészen elkülönül a másik kettőtől. Egész napon át hűvös, párás. Különösen nagy az eltérés a talajhőmérséklet és összsugárzás tekintetében, így pl. a talajfelszín hőmérséklet maximális értéke 23 C°-kal marad el a sziklakopárétól, és 15C°-kal a gerincétől. Még 10 m mélységben is 13, ül. 12 C° az eltérés. Kissé eltér a levegő hőmérsékletének és relatív páratartalmának menete. Míg a sziklakopáron és a gerincen a maximális érték fellépésének ideje igen szépen követi a nap járását, addig az állomány levegője igen lassan melegszik fel. 11 órakor pl. 8 C°-ot is meghaladó értékkel hűvösebb az állomány. Majd az eltérés fokozatosan csökken, jelezve, hogy a kisugárzás a lombkorona védelme alatt lassú, és 18 órakor már megközelíti a gerinc levegőjének hőmérsékletét, hol ekkor az erős kisugárzás miatt hirtelen lehűlés következik be. A grafikonok futásának tendenciájából jól látható, hamarosan az állomány lesz a legmelegebb. Igen jól összefügg ezzel a párolgás menete is. Láthatjuk, hogy estére nemcsak enyhébb, de szárazabb is lesz az erdő mikroklímája a külső területeknél. Végül az összsugárzásról kell megemlékezni. Mivel szállítás közben egy insolációs hőmérő eltörött, csak a sziklakopáron és az állományban mértünk. Jól záródó állomány lévén láthatjuk, hogy mily csekély a nap folyamán az erdő gyepszintjében a sugárzási energia. Ennek teljesen megfelel gyér és árnyéktűrő növényzete. Megállapítható tehát, hogy a Szársomlyó mikroklímajának alakulásában a kitettség mellett a döntő szerepet a széljárás viszi. Déli lejtője igen meleg, szeles és száraz. Erdőgazdasági hasznosítása nem könnyű feladat. Jól szemlélteti az a pár szár molyhostölgy, amelyek 40—50 éves korukban haladják meg a 2—3 m-es magasságot. Lényegesen kedvezőbb a gerinc mikroklímája. Ezt a tényt már az is igazolja, hogy az északi oldalon az erdő sokszor egészen a gerinc közelébe húzódik fel. Itt ennek a folyamatnak gátat vetni nem szabad, sőt elő kell segíteni. Az északi lejtő mikroklímája az erdőtenyészet számára kedvező, s a jelenleginél sokkal értékesebb, nagyobb hozamú állományokat lehetne létrehozni. összefoglalás Dél-Magyarországon a Duna-Dráva szögletének közelében fekszik a Nagyharsányihegy, amit a régi magyarok Szársomlyónak hívtak. Mezozoos mészkőből épült fel és meredek lejtésű. Északi-déli oldala egyaránt rendkívül meredeken emelkedik ki a Niagy Magyar Alföldből. Az eredeti vegetációt az antropogén beavatkozás erősen megtépázta. Ennek következtében a déli oldalról majdnem teljesen eltűnt az eredetileg is gyér molyhos tölgyes cserjés erdő, míg az északi oldal gyertyános-tölgyese erősen elezüsthársasodott. A déli oldal hegyi sztyepprétje Magyarország legritkább eumediterrán növényeivel ékeskedik (Colchicum hungaricum, Trigonella gladiata), melyek Horvátország átugrásával legközelebb az Adriánál lelhetők fel. A déli oldal rendzina talaja, a DiplachnoFestucetum sulcatae baranyaense társulásnak ad táplálékot. Kitűnik magas humusztartalmával, nagy hy, P 2 0 5 , K 2 0, T-S értékével. A talaj pH értéke 7 körül van. (Horvát, 1962). Az északi oldal gyertyános-tölgyese Ramannféle barna erdőtalajon található. Rendkívül érdekes eredményt adtak a hegység déli, meleg, száraz, kopár oldalán, szubmediterrán, balkáni és kontinentális füves vegetációval borított tájon és a hegység északi oldalán szubmediterrán—balkáni—középeurópai jellegű gyertyános-tölgyes erdőben párhuzamosan végzett mikroklímamérések eredményei is. Az elezüsthársasodott gyertyános-tölgyesben jóval kisebb volt a szél sebessége és a párologtatás, mint a déli oldal kopáran. A levegő hőmérséklete is jelentékenyen magasabb volt a déli hegyi sztyeppréteken, mint az északi oldalon lévő erdőben, különösen a délelőtti és a kora délutáni órákban. A levegő páratartalmában nem mutatkozott nagyobb különbség az északi és déli oldal között. Ellenben a talajfelszín hőmérséklete, a talaj hőmérséklete 10 cm mélységben és az összsugárzás értéke feltűnően magasabb volt a déli oldal kontinentális klímájú társulása-
