Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Természettudomány - Gebhardt, A.: Varga Lajos mikrofaunisztikai vizsgálatai az Abaligeti barlangban
36 GEBHARDT ANTAL Rotatoria: Fajok l 2 3 4 5 6 7 8 9 Előfordulási szám Adineta gracilis Janson Encentrum mustela Milne Encentrum marinum Dujardin Habrotrocha ligülla Bryce Habrdtxocha pusilla Bryce Habrotiocha itridens Milne CephalodeHa catellina O. F. Müll. Maicrotrachela concinna Bryce Macroitracheílla ehrenbergi Janson Mniobia tentons Donner + + + + + + + + + összesen : A táblázatok adatai alapján megállapítható, hogy az Abaligeti-barlang állatvilága Varga Lajos kutatásai révén Flagellata Amoebina Testacea Ciliata Rotatoria 21 12 30 19 10 összesen 1 : 92 faunaelemmel gazdagodott s ezzel a barlangból ismert állatfajok száma az eddig ismert 194-ről 286-ra emelkedett, ami 47,42%-os szaporulatnak felel meg. A táblázatok részletadatai azt is bizonyítják, hogy — mint a barlangi életközösség többi tagjai is —, a mikrofauna legnagyobb fajszámban (58) a barlang előüregében tömörül, ami nyilván a pitvarnak a külvilággal való legközvetlenebb érintkezésre vezethető viszsza. Bizonyára ez a magyarázata annak is, hogy a barlangból kerekes férgek egyedül csak erről az élőhelyről kerültek elő. Az egyes albiotopok lakottság szempontjából a legváltozatosabb eltéréseket mutatják. Különösen áll ez a Testacea- és a Ciliata-félékre, melyeknek népessége több biotopból teljesen hiányzik, máshol viszont azok töme10 ges jelenléte szinte a zsúfoltság látszatát kelti. A nagyarányú eltérések oka nyilván a mikrofauna letelepedésére és elterjedésére befolyást gyakorló változatos környezeti tényezőkre (hőmérséklet, nedvesség és párateltség, a táplálékfelvétel lehetősége, fényhatás stb.) vezehető vissza. Az egyes fajok megoszlása a barlang élőterében ugyancsak változatos képet tár elénk. Előfordulási számuk figyelembevételével a legnagyobb sűrűséget a következő fajok érik el: Flagellata: Bodo ovatus Stein, Bodo saltans Ehrbg., Monas vulgaris Senn., Phyllomitus undulans Stein, Scytomonas pusilla Stein. Amoebina: Amoeba guttala Duj., Amoeba spinifera Nägler, Testacea: Trinema lineare Pen., Ciliata: Cyclidium glaucoma Müller. Ezek a vizsgálatok során a barlangnak legalább öt albiotopjából kerültek elő, míg a többi fajok jelentékeny hányada a talaj- és vízmintákban csak 1—4 ízben szerepeltek. A barlangban élő mikrofauna tagjai a külszínen is elterjedtek, honnét a sziklarepedéseken és kürtőkön át a víz-, a bejárati nyíláson keresztül pedig a szél által besodortatva, a barlangban is kedvező létfeltételekre találtak, s az előnyös adottságok következtében ott nemcsak életben maradtak, hanem el is szaporodtak. IRODALOM: 1. Bokor, E.: Az abaligeti-barlang. (Földrajzi Közlemények, 1925, VI—VIII. р. 106—440.) 2. Farkas, H.: Adatok az abaligeti-barfllang állatvilágának ismeretéhez. (Állattani Közlemények. XLVL 1967, p. 67—69.) 3. Gebhardt, A.: Az abaligeti-barlang élővilága. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, 1934, pp. 1—264.) Szabó, L., Nosmüller, S., Kovács, I.: KlímavizsgáOlatok az abaligeti-barlangban. (Pécsi Műszaki Szemle, 1963, VIII, 3, p. 13—15.) Varga, L.: Beiträge zur Kenntnis der aquatilen Mikrofauna der Baradla-Höhle bei Aggtelek {Biospeologica Hungarica III, Acta Zool. Hung. 1959, 4, p. 429—441.) Varga, L.: Weitere Untersuchungen über die aquatile Mikrofauna der Baradla-Höhle bei Aggtelek (Biospeologica Hungarica XVII, Acta Zool. Hung. fc 1963, IX, p. 439—458.) Varga, L., Takács, F.: Mikrobiologische Untersuchungen des Schlammes! eines Wasserlosen Teiches der Aggteleker Baradlia-Höhle (Biospeologica Hungarica, 19601, VIII.) Acta Zool. Hung., 6, p. 429—437.
