Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Művészettörténet - Romváry, F.: A siklósi Pécs-Baranyai Képtár

340 ROMVÁRY FERENC Siklósi Képtár intérieur Intérieur der Siklóser Bildergalerie Intérieur "de la Galerie de Tableaux de Siklós Tanulságul szolgálhat ez a közönségnek és a művészeknek egyaránt. A kiállítás részben pótolja a hiányzó publikációkat is. Ugyanis Pécs képzőművészetéről összefoglaló ismertetés még nem jelent meg. Hiányoznak az egyéni értékelések is. A kisebb cikkektől és tanulmányoktól eltekintve még a szakmabeliek sem igen ismerik a pécsi festőket, Országos kiállításokon is ritkán szerepelnek és mint kollektíva, „pécsi festők" ez a fogalom nem él a köztudatban. A közelmúltban megjelent ugyan egy tanulmány, amely a felszabadulás utáni időszak képzőművészeti vonatkozású eseményeit összegezte,

5 az ezt megelőző időszak feldolgozása azonban még várat magára. Monografikus feldolgozás egyedül Mattyasovszky Zsolnay Lászlóról jelent meg,

6 és most van készülőfélben Martyn Fe5 Sarkadiné Hárs Éva: A pécsi képzőmű veszeti élet 20 éve (1944—1963) JPM Évkönyv, 1963. (297— 317. 1.) 6 Petrovics Elek: Mattyasovszky Zsolnay László (1885—1935) Budapest, 1936. renc munkásságát bemutató részletes összefoglalás. A Janus Pannonius Múzeum úttörő feladatra vállalkozott, amikor megrendezte a PécsBaranyai Képtárat. Az elődök munkásságát is jelzi a kiállítás. Mattyasovszky Zsolnay László képei emelkednek ki ebből az együttesből. Mellette Dobrovits Péter, aki 1921-ig élt Pécsett és az utolsó évek aktív politizáló időszakát leszámítva, tevékenyen résztvett a magyar képzőművészeti életben. 1921-től haláláig (1942) Jugoszláviában dolgozott és ott nagy megbecsülésnek örvendett. A két világháború közötti korszak legjellemzőbb pécsi képzőművészeti vezetői Gebauer Ernő és Gábor Jenő voltak. Gebauer Ernő hallatlan termékenységgel festette a Pécsi Egyházmegye falusi templomaiban dekoratív, neobarokk freskóit. Életműve példája annak, hogy mit jelenthet a művész fejlődésében a vidéki magárahagyatott-