Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Természettudomány - Gebhardt, A.: Varga Lajos mikrofaunisztikai vizsgálatai az Abaligeti barlangban

VARGA LAJOS MIKROFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATAI AZ ABALIGETI BARLANGBAN GEBHARDT ANTAL Az Abaligeti-barlangból mindeddig három egysejtű állatot ismertünk s ezek kivétel nél­kül a Ciliata osztályba tartoznak. Közülük a Trichodina steini Clap, et Lachm. a barlang­ban elterjedt Polycelis felina Dal. örvényfér­gen élősködik, az Urocentrum turbo Ehrbg és egy fajilag meg nem határozott Oxytricha. mely a barlang végét jelző tavacska iszapjá­ból került elő. (3. p. 109—110.) A pécsi Janus Pannonius Múzeum igazga­tóságának 1960-ban sikerült Varga Lajos pro­fesszort a Mecsek hegység mikrofautójának begyűjtésére és tanulmányozására megnyer­ni. Vizsgálatainak keretébe az Abaligeti-bar­lang kutatását is felvette, onnét 1961. szep­tember 28-án számos víz- és talajmintát vett, s az ekként nyert anyagot laboratóriumban heteken, sőt hónapokon át tovább tenyésztet­te. A jelentkező fajokról feljegyzéseket készí­tett, időközben bekövetkezett halála azonban őt vizsgálati eredményeinek feldolgozásában és közzétételében megakadályozta. A jegyze­teiben szereplő adatok a mecseki faunakuta­tás szempontjából hézagpótlóak s ezért szük­ségesnek tartom azoknak ismertetését. Varga Lajos tudományos hagyatéka megőr­zésre a Magyar Természettudományi Múze­umba került, Kutatásainak a Mecsek hegység­re vonatkozó feljegyzéseit Allodiatoris Irma volt szíves kiválogatni s azokat feldolgozás céljából rendelkezésemre bocsátani. Megértő támogatásáért ezúton is köszönetemet fejezem ki. Az Abaligeti-barlang topográfiai és saját­szerű környezeti viszonyaival több tanulmány (1. 3. 4.) részletesen foglalkozik s ezért azok­nak még vázlatos ismertetésére sem térek ki. Varga Lajos a barlangnak ökológiai vonat­kozásban egymástól eltérő terepéről, 9 hely­ről vett talaj-, illetőleg vízmintát s ezek a be­járati nyílástól a barlang végső szakasza felé vezető úton a következő sorrendben követik egymást:* *A szóvégiben ismertetett élőhelyek sorszáma egye­zik a faunasttatisztikai adatokat feltüntető tábláza­tok fejlécének sorszámaival. 1. A barlangbejárat mellett, a patak felett emelkedő sziklafalon, félsötét helyen tenyé­sző, állandóan nedves májmohokból — pH 5.6 mellett —, a következő mikrof auna került elő : Flagellata: Animosima striatum К1еЬз., Bo­do edax Klebs., Bodo saltans Ehrbg., Monas vulgaris Senn., Paranema trichoforum (Ehrbg.) Stein, Petalomonas modiocanellata Stein, Phylloiomitus undulans Stein, Scytomonas pusilla Stein, Tetramitus rostratus Perty. Amoebina: Amoeba beryllifera Pen., Amoe­ba guttula Duj., Amoeba spatula Pen., Amo­eba spinifera Nägler, Amoeba verrucosa Ehrbg., Dactylosphaerium radiosum Ehrbg.. Pelomyxa palustris Greeff. Testacea: Amphinozella violacea Greeff.. Arcella arenaria Greeff., Centropyxis areofila Defl., Centropyxis constricta Pen., Centro­pyxis laevigata Pen., Cyclopyxis kahli Defl.. Difflugia oblonga Ehrbg., Difflugia lobosto­ma Leidig, Difflugia lucida Pen., Euglypha alveolata Duj., Euglypha laevis Ehrbg., Eu­glypha ciliata Ehrbg., Microcoracia flava Coc­querell, Nebela collaris Leidig, Cyphoderia ampulla Ehrbg., Tracheleuglypha dentata (Vejd.) Defl., Trinema enchelis Ehrbg., Trine­ma galeata (Pen.) Jung., Trinema lineare Pen., Wailerella eboraciensis Wailer, Actinophris sol Ehrbg. Ciliata: Chilodonella uncipata Ehrbg., Col­pidium campylum Stokes, Cyclidium glau­coma Müller, Glaucoma scintillans Ehrbg., Halteria grandinella Müller, Lionotus fasciola Ehrbg., Pleurotricha lanceolata Ehrbg., Tachy­soma pellionella (Müller) Stein, Prorodon te­res Ehrbg., Urostyla weissei Stein. Rotatoria: Adineta gracilis Janson, Encen­trum mustela Milne, Encentrum marinum Du­j ardin, Habrotrocha ligula Bryce, Habrotro­cha pusilla Bryce, Habrotrocha tridens Milne. Cephalodella catellina O. F. Müll., Macrotra­chela ehrenbergi Janson, Mniobia tentans Donner. Varga Lajos feljegyzéseiben megemlíti, hogy a vizsgálati anyagban igen vékony Ne­matoda-t, Oligochaeta-t (Stylaria lacustris L.) s

Next

/
Thumbnails
Contents