Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Szabó, Gy.: A szocialista nőmozgalom útja Baranyában 1921-ig

A SZOCIALISTA NŐMOZGALOM 3Ô3 nem engedélyezte az ünnepély megtartását. Ehhez nincsen több szavunk. Ami azonban a klerikális „Dunántúl" és „Pécsi Űjlap"-ot illeti, erről többet beszélhetünk. Ez a két kitűnő papi újság azonos szövegű, hasábos cikkben írtak a betiltással kapcsolatosan, eszeveszetten tapsolva a rendőrség eljárásának. Cikkük a következő: „A pesti szociáldemokraták szócsöve, a Munkás, nagy hangon március 26-ának délutánjára a nagy vigadóban összejövetelt hirdetett. A háború alatt természetesen nem is kérhetik politikai jellegű népgyűlés engedélyezését, azért ártatlan Ünnepély címén akarták téves eszméiket terjeszteni. Bevettek a programba szavalatokat, sőt éneket is. (Ott, ahol a Dnyeszter vize zúg.) Az összejövetel állítólagos fénypontjaként azonban Buchinge : L. Szeréna beszédét ígérték be. (Ez a hölgy Buchinger Manó felesége.) Ezt az ártatlan ünnepélynek címzett összejövetelt azzal reklamirozta a Munkás, hogy a nők jogaiért most van legjobb alkalom síkra szállni, mert a nők el vannak nyomva, nincsenek jogaik. Annyi igaz magyarral együtt a férfi elvtársak közül is sok a harctéren küzd és nemcsak feletti az itthon hangoztatott kótyagos elveket, de nagyon sok végleg ki is ábrándult azokból. A fronton tehát nem lehet propagandát csinálni a szociáldemokrata eszméknek. Ezért az itthon maradt asszonvok közé kell hinteni a konkolyt, — gondolták. Hangoztatja továbbá a Munkás, hogy az ő táboruk az ellenséges államok asszonyait nem tekinti ellenségnek, mert ők nemzetköziek Hát hiszen természetes is, hogy csak a harcoló felek az ellenségek és a nem kombattánsokkal szemben még a mi harcoló csaoataink sem viselkedtek soha ellenséges módon De az már mindenesetre különös, hosv a nemzetköziségüket éppen most hangoztatiák. A ió öreg béke napjaiban hangoztatott frázisoknak meg csak hagyján volt a nemzetköziség. De hogv üres szó volt akkor is, mutatia az, hogy a háború szele az első percben elfúita. A világháború feloszlatta ezt a tábort, Színt kellett vallani mindenkinek, hova. melyik táborba tartozik. Nemzetközi elvekkel mennek talán a frontra harcos katonáink? Vagy ha a józaneszű, felvilágosodott férfi nem lehet nemzetközi, legyenek legalább a nők azok? Szóval a meghívóból kilátszott a lóláb. Amiért is Oberhammer Antal rendőrfőkapitány az ünnepélyt nem engedélyezte. A betiltás indító oka elsősorban az, hogy a reklamírozás politikai jellegű gyűlésnek tüntette fel az összejövetelt. Gyanúsnak látszott az egész program azért is, mert a Népszava több számában hirdette, hogy Buchingerné ugyancsak vasárnap délután budapesti összejövetelen szólal föl. Végül csak azt jegyezzük meg, hogy a Népszava is csak a hét első napjaiban hirdette a vasárnapi nők napját, tegnapi és mai számában azonban már elhallgatott, Űgy látszik. Boda Dezső budapesti rendőrkapitánynak is ugyanaz a felfogása, mint a pécsi rendőrség vezetőjének." Noha a következő háborús esztendő, az 1917-es, veszélyesebb előjelekkel indult, mint az előző, 1916-os, vagy talán éppen ezért (az oroszországi február forradalomra gondolunk) nem akarván a feszültséget a robbanásig szorítani, ebben az évben megtarthatták a pécsi munkásnők a nemzetközi nőnapról való megemlékezésüket. Az első felhívás március 25én, vasárnap du. 3 órára, a Munkásotthon nagytermében jelezte az ünnepély helyét és időpontját,

22 amit későbben április l-re módosítottak.

23 Az ünnepség előestéjén megjelenő cikk azt fejtegeti, hogy „a nők felszabadítása nagyfontosságú a nevelés szempontjából is. A nő az, aki a gyermekeit neveli, aki velük legtöbbet foglalkozik, tehát ha új eszmékkel kell 'már a nevelés kezdetén is a gyermek mellé állni, akkor az anyákat új meggyőződésűvé kell nevelnünk, hogy modern nevelőkké legyenek."

24 A lezajlott ünnepségről a Munkás mellett a Nőmunkás is beszámol. Utóbbi részletesebb lévén, azt idézzük: ,,A pécsi szervezett munkásnők — engedélyt kaptak arra, hogy április 1-én Nők Napját rendezhettek, melyen vagy 200 nő jelent meg. A megnyitó után Schmidtmayer Vilma elvtársnő ismertette a Nők Napja ielentőségét. Rámutatott arra, hogy a nők vallásossága mely nem az istennek, de a papoknak az imádata, milyen akadály a szervezkedésnél. Megemlékezett azokról az elvtársakról, akik most távol, a harctereken küzdenek, akiknek a megkezdett munkálat folytatni a munkásnők kötelessége."

25 A pécsi nőmozgalom ebben az évben a béke követelésének irányában fejt ki tevékenységet. Két cikk is tükrözi ezt a folyamatot. Az egyikben (Választójogot kapnak az angol nők) arra figyelmeztet, hogy „a többi országok is kénytelenek lesznek követni idővel az angol 22 Munkás:, 1917. március 17. 23 Munkása 1917. március 24. 24 A nőkhöz. Munkás, 1917. március 31. 25 A nők napja a vidéken. Nőmunkás, 1917. április 15., 4—5. p. — Munkás, 1917. április 7.