Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Kopasz, G.: Pécs és a baranyai mezővárosok rendészete a feudális korban

MEZŐVÁROSOK Az összes belbiztonsági és külterületi őröket rendszerint a városok közgyűlése alkalmazta. A tiszteseket választották, a közembereket felfogadták. Az egyes személyek megválasztására a városi tanács tett a közgyűlésnek javaslatot. Az éjjeli őrök és nappali őrök végső fokon a közgyűlésnek tartoztak felelősséggel. Áz őrök feladatait, kötelességeit a városok gondosan alkotott rendőri statumokban határozták meg. Az őrködő személyzetet rendszerint egy évre alkalmazták, és alkalmazásukat mindig egy évre újra meghosszabbították. A felfogadás után a város rendőreit, éjjeli őreit, belső-külső cselédeit külön lajstromba jegyezték fel. A felfogadáskor az őröket kötelességeikre figyelmeztették. Bortermő vidéken, mint Pécsett és Siklóson különös gondot fordítottak a városi őrszemélyzet józanságára. Ha egy hajdút, vagy rendőrt részegen találtak, állásából azonnal elbocsátották és mást vettek fel helyére. A felelős éjjeli őrök felfogadásánál Mohácson az volt a szokás, hogy csak az őrség vezérével, hadnagyával alkudott meg a város mind a szolgálat teljesítésére, mind pedig az őrök fizetésére vonatkozóan. A felelős éjjeli őrök munkájáért az őrség hadnagya vállalta a felelősséget. A Baranya megyei mezővárosok pandurainak, éjjeli őreinek, kerülőinek fizetését a városok" közgyűlése határozta meg. Fizetésük pénz és természetbeni járandóság .volt. Drágaság esetén maga az őrszemélyzet kérte konvenciójának javítását. A mohácsi pandúrok, ha külszolgálatot teljesítettek — országútépítésnél felügyeltek, szénahordásnál segítettek, árvízveszély idején a töltésekre vigyáztak, gabonanyomtatásnál ellenőri szolgálatot végeztek — diurniumot

18 kaptak. Ha a külszolgálat helye a város széléhez közel volt, ahova minden pandúr napi kenyerét magával vihette, csökkentett napidíjat utaltak ki nekik. Mohácson a pandúrok pénzen felüli fizetése gabona, tűzifa és lábbeli volt. Olyan nagy volt a drágaság 1846 végén, hogy 1 kila

19 gabona ára az ötszörösére emelkedett, ezért a pandúrok kenyérrész fizetésüknek természetbeni kiadását kérték, negyedévenként 2 pozsonyi mérőt számítva egy pandúrra. Ha a pandúrok létszáma egy-egy évszakban vagy időszakban kevésnek bizonyult, ideiglenes napidíjas fizetésű pandúrokat is alkalmaztak. Ezekre vonatkozóan a közgyűlés határozata az volt, hogy a napidíjak összege ne 18 Napidíj. 19 1 kila = 2 pozsonyi mérő = 96 kg. RENDÉSZETE 283 rúgjon többre, mint az állandó alkalmazásbari lévő pandúrok fizetése. Pécs város a rendőri szemléyzetet anyagilag is érdekeltté akarta tenni a csempészés megfékezésében, ezért a közgyűlés úgy határozott hogy a bejelentő egyharmad részét kapja a csempészáru eladási árának. Amikor a városoknál a rendőri szolgálat már élethivatássá, megélhetési forrássá, fizetéses állássá lett, a városi rendőrök a készpénz és természetbeni fizetés mellett ruházatot is kaptak. Ruházatuk rendszerint formaruha volt, s ez sokszor városonként is különbözött. Pécsett a XVIII század végén a város hajdúinak, csőszeinek és pándurainak ruházata söveg vagy kalap, mundér vagy dolmány, nadrág és topánka volt. A ruházatot a város rájuk szabatta, anyagát és munkadíját a házipénztárból a városi kamarás fizette ki. A közgyűlés megszabta a ruházat kihordásának idejét. Mohácson a XVIII. század végén a pandúrok ruházati járandósága egy herka, egy lajbi, egy nadrág, egy süveg, egy pár új csizma és egy csizmafejelés és három pár bocskor volt. Az éjjeli bakterok hosszú szűrt, egy pár új csizmát és egy csizmafej élést, az erdőkerülők rövid szűrt és egy pár bocskort kaptak. Mohács város pandúrjait a XIX. sz. elején megfelelőbb libériába öltöztötte, ezért a város úgy találta, hogy nem lehet őket ezután is bocskorban járatni. Mivel a pandúrok maguk is kérték, a város közgyűlése elhatározta, hogy ezután egy pár új csizmán és az egy pár csizmafejelésen kívül még egy pár új csizmát kapnak a várostól a régi három pár bocskor helyett. A pandurkáplár prémes mentét kapott és mivel három évre való volt, a város ingóleltárába vették. Még ezen felül is el tudtak érni a mohácsi 3. kép, A faddi őrök nyeletlen alabárdjai (Balogh Ádám Múzeum, Szekszárd)