Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Helytörténet - Székely, Gy.: Zrínyi Miklós, a költő és államférfi
266 SZÉKELY GYÖRGY lőjenek madridi tárgyalása ennek előjelei. Kocsi bej munkája 1623-ban már aggódva vetette egybe a dicső török multat az új idők helyzetével. A szpáhik szerepe és szolgálatkészsége lehanyatlott, az udvari klikkek, sőt háremhölgyek erősödtek a szultánnal szemben. A szultánok visszavonultak az államügyektől a kegyenc vezírek javára s csak külső jeleit őrzik korlátlan hatalmuknak. Egyes történetírók 1578—1656, ill. 1595—1687 között a szultánfeleségek és anyák tulajdonképpeni kormányzati hatalmáról írnak. Ennek a birodalomnak bukását a horvátok és magyarok erejében bízva jósolta már meg Ivan Gundulic horvát költő, akinek figyelme az 1621-i lengyel—török háborúra is kiterjedt. Ebben a háborúban a szultán a janicsárok korábban elképzelhetetlen fegyelmezetlensége miatt nagy csatát veszített. Amikor a szultán meg akarta büntetni a vétkeseket, Isztambulban janicsárlázadás tört ki, s egy közember mert hurkot vetni „Allah árnyékának" a nyakába. Ezzel a nagy társadalmi megrázkódtatást fejezi ki a török forrás II. Oszmán szultán megölése kapcsán. Trónját és életét vesztette utóda, az idióta I. Musztafa is. Hatalomra a szoldateszka jutott, egyes tartományi kormányzók a szultángyilkossá'gok miatt keltek fel. IV. Murád (1623—40) 1632-re helyreállította a szultáni hatalmat, de a kegyetlen önkényt is (két nagyvezír megöletése). Fellépett a háremhölgyek uralma, a korrupció ellen. De 1635—38 években perzsa háború kötötte le, ami sikereket hozott a hadszíntéren, ám perzsa—lengyel kapcsolatot a diplomáciában és perzsa területszilárdulást a békében. I. Ibrahimot pedig 1648-ban megölték. Ilyen janicsárzendülést Zrínyi még a Szigeti Veszedelembe is beleszőtt. Ez ellen a korhadó, perzsa háborúktól lekötött és államcsínyektől gyengülő birodalom ellen sürgette a harcot a válságot olvasmányai és elfogott levél alapján ismerő Zrínyi. 21 Azt vár21 Richard Peters: Die Geschichte der Türken (Stuttgart, 1961) 69—71. о.; Rohonyi G. i. m. 04. o.: Colonel Lamouche i. m. 104—5, 117— в, 133. о.; D. M. Vaughan i. m. 203, 207, 209, 210i, 212—1 o.; P. Baudin d'Allauch i. m. 61—65. o.;Lord Eversley i. m. 132—3, 151—3, 160—1, 166 o.; Klaniczay T. i. m. 59, 213, 346. o.; Ferónyi Józsefnek a török „abszolutizmus" problémájáról 1961-ben tartott előadására is utal R. Várkonyi Ágnes: Vita az abszolutizmus kérdéseiről (Történelmi Szemle, 1962) 93. o. és H. Balázs Éva: Az abszolutizmus történeti kérdései (Századok, 1962) 847. o.; Fekete Lajos: Török nyelvű forráskiadásaink kérdéséhez. (Magyar Nyelv 1961) 322. o.; M. M. Szmirin stb. (szerk.) : Világtörténet IV. k. (Bp., 1963) 540— 543. o. (A. Sz. Tverityinova munkája), 547—9. o. (B. N, Zahogyer munkája); Medzibrodszky Endre: ta, hogy ha jelentősebb külföldi erőket nem is lehet nyerni a törökök elleni harcban, a bécsi király hajlandó lesz a magyar és horvát hadak élére állni és az új erőviszonyok között legalább nem fogja akadályozni, hogy a törökellenes küzdelem kibontakozhassék. Az oszmán hatalom kiszorítására irányuló remények az 1640-es évek végén egyre erősödnek. Ez az érzés egyre jobban eltölti Zrínyit, de megtalálható az uralkodóosztály más tagjaiban is. A legtöbben azonban tétlenkedve várták, mikor jelentkezik a királyi segítség, míg Zrínyi az 1645/6 telén írt Szigeti Veszedelemben összefogásra és harcra buzdít, s egyéni példáját költeményével is alátámasztja: „De híremet nemcsak keresem pennámmal, Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal: Míg élek, harcolok az ottoman hóddal, Vígan burittatom hazám hamujával". A költő azt remélte, hogy a tervezett felszabadító hadjáratot a nemességgel együtt vívhatja meg — a Szigeti Veszedelmet egyenesen a magyar nemességnek ajánlotta. 22 Nem a nagynevű ős dicsőítése volt csupán a nagy költemény, hanem történetileg hitelesen kiválasztott és megírt tárgya volt s egy már kialakulóban lévő történeti felfogást emelt még magasabbra, fejezett ki utolérhetetlen tökéletességgel. A Szigeti Veszedelem hősének és írójának együvétartozása annyira régen élő tudat, hogy az öreg Zrínyi Miklós, a hős lovag haláláról kiadott röpiratot a sziléziai Boroszlóban 1664-ben újranyomták. 2 ' 5 A szigetvari Zrínyi Miklós történeti középpontba állítását már megkezdte az oszmán hatalom megdöntésének ideológusa, Istvánffy Miklós neves humanista. Ez utóbbi kisebb-nagyobb hadi vállalkozásokban nemcsak vitézi tapasztalatokat, hanem feledhetetlen élményeket is szerzett Szigetvárott Zrínyi Miklós alatt. Istvánffy 1566-ban költeményben dicsőítette, alig néhány hónappal halála után a szigetvári Zrínyi Miklóst, a haza reményét. 24 Történeti munkájában pedig A XVI— XVII. századi török—perzsái háborúk történetének kérdéséhez (Acta Historica Tomus X, Szeged, 1962) 25—34. o. 22 A Szigeti Veszedelemre alapvető Klaniczay T. i. m. 75 s köv., 155 s köv, 317. o. V ö. T. Kardos: Il nesso... 248—249. o. ; Markó Á. i.m. 28, 60. o. 23 Heinrich Wendt: Schlesien und der Orient. (Breslau, 1916) 82. о. 24 Nicolaus Istvánffy: Carmina. (Edi derűn t Iosephus Holiub et badislaus Juhász. Lipsiae, 1935) 26—27. o.
