Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Néprajz - Zentai, J.: Hevesi dinnyések Ormánságban

HEVESI DINNYÉSEK ORMÁNSÁGBAN 197 zatják, Fogai a megkívánt sortávolságnak megfelelően állíthatók. A kisebb fajta utalót kézzel húzzák (9. kép). 9. к A sortávolság általában 150 cm. Az ágyból kézzel felszedik a kockákat. Deszkára rakják, a deszkákat kocsira (szekérre), s így szállítják a helyszínre, ahol megfelelő távolságban lerakják-a kívánatos mennyiséget: egy-egy helyre annyit, hogy ne kelljen az ültetőknek messzire menni érte. Ültetéshez a 10. képen is látható rövidnyelű (40 cm) palántakapát használják. A palánta helyét a kapával fellazítják, majd akkora lyukat vágnak, hogy a kocka beleférjen. Utána földdel körülrakják, hogy a lyuk beteljen. (10. kép). A tőtávolság cukordinnyénél 140—150 cm, a görögdinnyénél kb. két méter, de ezeket egész pontosan nem tartják be. Így sárgadinnyénél 2000—2200, görögdinnyénél 1800—2000 növény kerül egy kat. holdba. A sárgadinnye palántát, ha az a második levél felett már kihajtott, itt elcsípik —- kacscsalják, — kiültetés előtt. Ez fontos müvelet. Így nem hosszában nő a szár, hanem a kacsolás alatti rügyekből oldalirányban. (Ezek a mellékszárak hozzák a termést). Ha a szár még nem eléggé nőtt meg, a kacsolást az első kapálás alkalmával végzik el. Kiszedés előtt a kockákat meglocsolják anynyira, hogy éppen csak el ne ázzanak. Így annyi vizet tárolnak, hogy szárazság esetén is elegendő legalább egy hétig a palántáknak. Ha eddig nem jön eső, feltétlenül öntözni kell. Szórófejes öntözés legtöbbször nem áll rendelkezésre, a vizet vödörrel viszik helyszínre. A tő mellett kicsit elkaparják a földet, egykét liter vizet öntenek oda, utána visszatemetik a földet. Ennyi vízzel 2—3 hétig is elvan a növény. Ez idő alatt meg is erősödik annyira, hogy a szárazságban is elvergődik. Ha a föld termő ereje nem kielégítő, jészkelést alkalmaznak. Kapával lyukat vájnak, abba érett trágyát raknak, ezután ültetik be10, kép 11. kép le a gyepkockát. Ezzel a munkával óvatosan kell eljárni, mert szárazság esetén kiégeti a növényt, ha pedig sok az eső, hűvös az idő, akkor nagyon felszökik, könnyen lërogyâl (megrogyik). Ujabban már a műtrágyát is alkalmazzák. A gyenge, elmaradott növényt pétisóval trágyázzák. A bukorhoz (tövéhez) szórják kézzel, hogy mëkhajccsa. \ Palántálás előtt esetleg szuperfoszfátot munkálnak bele a földbe. Ügy tudják, ez édesíti a gyümölcsöt, gyorsítja az érést Előfordul, hogy egyes palánták elpusztulnak, ezeket pótolni kell: mindig hagynak tartalék palántát. Ilyenkor kézi kosárban viszik a gyepkockákat, és a hiányzó helyeken a fentebb már ismertetett módon elültetik (11. kép). Ma már mosolyogva emlékeznek vissza az öregebbekre, akiknél a babonás cselekedetek