Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Bökönyi Sándor: A bolyi avarkori temető állatmaradványai

94 EÖKÖNYI SÁNDOR A koponya kicsi, rajta egy háromszög keresztmetszetű, kifelé hajló kb. 3 cm, hosszú szarvcsap látható. 63. sír Ló — Equus caballus L. Igen öreg mén 'koponyatöredékei és hiányos csontváza. A csontok színe halvány barnássárga. A felső Mi-ek oralis ésaboralis és a P

3-ak aboralis felülete erősen lecsiszolt (a Mj-ek rágóalapjának hossza kb. fele a mellette lévő fogakénak). Az alsó Mi és az M

2-k orális harmada kb. 4 mm-rel túlnőtt. A csigolyák sérültek, egyes háitcsigolyák processus spinalisának vége tányérszerűein kiszélesedett, két ágyékcsigolya jobboldali ívén másik kettőnek pedig jobboldali ívén és processus transversusán, összenövések láthatók. A végtagcsontok igen rossz megtartásúak, különösen epiphysiseik sérültek, a metacarpusokhoz a medialis kapocs-csont hozzánőtt. A koponyáról mindössze annyi állapítható meg, hogy agyürege boltozatos, homloka széles, lapos, fogai igen kicsik, rágólapjuk egyszerű, zománcredőik egyenletes vastagságúak. Juh — Ovis aries L. Kifejlett juh koponyája, metapodiumai és ujj csontjai. A csontok színe az előbbiekéhez hasonló. A koponya ós mandibuia, darabokban, a metapodiumok és egyes ujjcsontok epiphysisei sérültek. Szarvatlan juh koponyája. Szarvasmarha — Bos taurus L. Kifejlett szarvasmarha bal femurja proximalis epiphysisének részlete. Színe az előbbiekéhez hasonló. 64. sír Eb — Canis familiáris L. Koponya, Színe barnássárga. Hiányos, agyi része csaknem teljesen sértetlen, arcrészéből azonban csak darabok vannak meg. A koponya kicsi, agyürege tágas. Linea semicircularisai szinte egyáltalán nem, emelkednek ki. 67. sír. Juh — Ovis aries L. Kifejlett juh koponyája és lábainak a radius illetve a tibia közepétől distalisan eső részei. A csontok színe az előbbiekéhez hasonló. A koponya igen hiányois, darabokban van, a mandibuia töredékes, a végtagcsontok epiphysisei sérültek. A koponyáról hiányos és töredezett volta miatt mitsein mondhatunk. * * * Az avar temetőkből előkerült állatcsontanyag feldolgozása igen ritka a háziállattörténeti irodalomban, Hankó B. honfoglaláskori lókoponyákkal foglalkoizó dolgozatában közöl a Deszk G avar temetőből és a nagylóki avar fejedelmi sírból egy-egy lókoponyát,

1 Amschler az ausztriai avar temetők közül Mistelbachból galambot, tyúkot, ludat, ebet, lovat, juhot iés kecskét,

2 Münchendorfból tyúkot-, ludat;, lovat, szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést,

3 Lieisingből pedig nyolc lovassír anyagát írta le.

4 Musil a Zitawska Tôn-i avar temetőből lovat, szarvasmarhát, juhot, sertést, ebet és tyúkot,

5 Ambros pedig Bernolakovoról lovat, szarvasmarhát, juhot, ebet, tyúkot és őzet

6 határozott meg. Magunk a kiskörös-vágóhídi temetőből szarvasmarhát, juhot, sertést és tyúkot,

7 a móri—akasztódombiból

8 és a sopronkőhidaiból

9 szarvasmarhát, az lalatityán-tulátiból szarvasmarihát, juhot, sertést, ebet és tyúkot

10 mutattunk ki. A fentiekhez csatlakozik most a bólyi avar temető hat állatfajai, a szarvasmarha, juh, sertés, ló, eb és vadmacska. 1 Hankó В.: A magyar ló eredete (Die Abstammung des ungarischen Pferdes). Debr. Szemle. 1935. 16 skk. 2 W. Amschler: Ur- und frühgeschichtliche Haustierfunde aus Österreich. Arch. Austr. 3 (1949) 52 skk. 3 W. Amschler: i. m. 54 sk. 4 W. Amschler: i. m. 56 skk. 5 R. Musil: Osteologicky materiái z pohrebiska v Zitavskej Toni (Das osteologische Material vom Gräberfeld in Zitavska Tön). Slov. A

r

ch. IV-1 (1956) 155 skk. 6 C. Ambros: Zvieraci Inventar zo slovenskoavarského pohrebiska v Bernolákove (Tierknocheninventar des slawisch-awarischen Gräberfeldes in Bernolákovo). Sav. Arch. XI-1 (1963) 247 skk. 7 S. Bökönyi: Examen des os d'animaux découverts au cimetière avar de Kiskőrös-Város alatt. Gy. László: Études archéologiques sur l'histoire de la société des avar. Arc Hung. XXXIV. (1955) 211 skk. 8 Török Gy.: Kora-avar sírok Móron. Arch. Ért. 81 (1954) 56. 9 Török Gy.: Pogány kultusz emléke a sopronkőhidai temetőben. Fol. Arch. XIV (1962) 83. 10 7. Kovrig: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyám. Arch. Hung.