Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Horvát A. Olivér: A mecseki tájak erdei növénytársulásai

A MECSEK NÖVÉNYTÁRSULÁSAI 39 sasos, Vinca minoros és Melica uniflorás szubasszoeiációk, Féked—Geresd—Erdősmecske erdeinek eredeti állapota a következő lehetett. A tetőkön, mint: iSzékelyszalbarnál, Quercetum petraeae-cerris poetosum nemoralis volt, az oldalakban Querco petraeae-Carpinetum caricetosum pilosae, a löszvölgyiekben Fagetum nudum. Másodlagosan terjedt el a sok cser- és alkáoerdő Poa nemoraUsos faciessziel. A cseresben sok a származéktípust jelző Brachypodium silvaticum és Dactylis glomerata. A gyertyános-tölgyesek 'helyett csereseket ültettek, de ezek alja tele van gyertyán-új illattal. Még a bükkösbe is sok csert kevertek, de az eredeti büikkállományokat szépen jelzik a jó bükkújulatok. A bükkösök szagos mügések és főleg bükksásosok és almos típusúak. A vadászház mellett a völgyben van kevés podagrafüves gyertyános-tölgyes is Oxalis acetosellávsá, átmenettel a ligeterdők felé. Cseres-tölgyesekben van egy kevés Carex flaccás-állomány is, ami a íMecsekben főleg lösztalajon másutt is fellelhető. Elég gyakori a Fraxinus ornus, Helleborus odorus és Krtautia drymeia. Vian Tamus communis is. Mindezek álapján Féked, Erdősmecske, Véménd községek erdei a Mecseikhez: tartoznak, de kissé szegények már mecseki karakterfajokban. D) A Baranyai Hegyhát és a Zselic A Hegyhát nyugaton a Zseliccel határos, délről a Mecseikkel érintkezik. Északról és keletről a Kaposvár—Dombóvár—Hőgyész:— Bonyhád-ijelepüliéseken átmenő műút a határ. A tájat lösz fedi itt-ott pannóniai rétegeikkel tarkítva. Csapadékviszonyai hasonlóak a Mecsekaljához, de a Mecsekalja a Mecsektől délre terülvén el, melegebb, mint a Mecsektől északra fekvő Hegyhát és Zselic. A Zselic és Hegyhát nehezen választható el, főleg Kisvaszar környékén, ahol együtt él a Mecsekre jellemző Helleborus odorus és a Zselicet kitüntető Helleborus dumetorum. Babos Imre különösen távolra, keleti irányba eltolja a Zselic határát, amely megállapításnak kedvez az újabban, egészen a Keleti Mecsek északi szélén, felfedezett Cirsium olearceum előfordulás, mely a Zselicre és az Északi Mecsek völgyeire jellemző a Hegyháttal együtt. A Hegyhát legmagasabb pontja a már Zselichez vehető Hollófészeknél van (357 m). Ez egyúttal a mecsedki dombvidék legkiemelkedőbb csúcsa. Ezen a tájon Kitaibel Pál után Lengyelnél Hollós László, Filárszky Nándor, Jávorka Sándor, Zólyomi Bálint is kutatott e sorok írója mellett, aki járt még Kisvaszar, Baranyajenő, Tereosény, Sasrét, Alsókövesd, Kisváty, Lengyel, Melkényes, Mágocs erdeiben is, egyaránt végezve régebben botanikai, újabban fitocönológiiai kutatásokat. Tájunkat a talaja is megkülönbözteti a Mecsekaljától. Leginkább középkötöttem vályogos, agyagbemosódásos barna erdőtalaj található itt:. A vizek mentén lápos réti talaj lelhető fel, a terület szélén pedig, Dombóvár és Szekszárd irányában, csernozjorn barna erdőtalaj van, Mágocsnál a kaposhomoki ültetett, jellegtelen erdőtalaj nevének megfelelőleg homok. A Hegyhát hűvösebb klímájának megfelelőiéig florisztikailag is szegényebb a Mecsekai jávai szemben. 17 fajjal szemben csak 11 fajjal jellemezhető. Ezek: Helleborus odorus, Ruscus aculeatus, Tamus communis, Dianthus barbatus, Genista ovata ssp. nervata, Lathyrus venetus (ez a két utóbbi faj Tamtts-szial együtt a Tolna megyei Tamásiig felhúzódik), Silène viridiflora (szintén terem Tamásinál) Potentilla micrantha, Ajuga laxamanni, Tilia argentea (Tolnán át Fejér megye déli részéig ér eL)j. Centaurea banatica. Kisvaszarmál a következő erdei növénytársulások vannak: Querco petraeae—Carpinetum mecsekense, Fagetum mecsekense caricetosum pilosae, melicetosum unifloraie, subnudum, Quercetum petraeae-cerris mecsekense, Carici elongatae-Alnetum. Mekényesniéü: Quercetum petraeae-cerris mecsekense poetosum nemoralis, brachypodietosum silvaticae, Lengyelnél: Fagetum mecsekense caricetosum pilosae, subnudum, Quercetum petraeae-cerris mecsekense poetosum nemoralis, Querco petraeae-Carpinetum mecsekense, Mekényesniél: az ültetett akácosban fellelhetők az ősi növényzetből: Stellaria holostea, Primula acaulis-vulgaris, Pulmonaria officinalis, Arum maculatum. A sasréti erdők ezüst hárstól elgyomosodott bükkös gyertyános fcocsántalan tölgyesek. A fiatal állományok el vannak gyertyánosodva és a völgyfenékben Allium ursinum uralkodik. Egyébként a hegyháthoz csatlakozó baranyai Zselic — imint már szó volt róla, — differenciális faja a Helleborus dumetorum eljut egészen Hetvehelyig és Szabadszentlkirályig. A Helleborus dumetorum a gyertyános-tölgyesefc karakterfaja, melyek egyébként hasonlóak a mecsekiekhez. A baranyai Zselicben is többfelé észlelhető cseresítés. így Balkóca mellett a Nagy Máté erdőben az ültetett cseres állományt Poa angustifoliástípus jellemzi. Egyébként a kocsántalan tölgyes-gyertyános erdőket főleg a Carex püosás szubasszociáció jellemzi. Vannak szép almos bükkösök is. Igen zavartak a Nagyváty