Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

A Baranya megyei múzeumok 1963. évi működése

318 BARANYA MEGYEI MUZEUMOK 1963 sárlásra 154 500 Ft-ot, időszaki kiállítások rendezésére 39 500 Ft-ot fordítottunk. A jelzett keretből fedeztük a Magyar Nemzeti Múzeum által dr. Fülep Ferenc és dr. Burger Alice vezetésével a pécsi postapalota udvarán folytatott ásatások során feltárt római kori épületmaradványok ideiglenes megvédésére szolgáló tetőszerkezet felállításának részköltségét is. A pécsi múzeum költségvetési keretén, át támogatta a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az Országos Műemléki Felügyelőség által, Sándor Mária vezetésével folytatott márévári ásatásokat, 70 000 Ft ráfordítással, Ugyanígy történt a siklósi vár pincéjében a további építkezést (fűtőtest elhelyezés stb.) megelőző kutatás költségeinek biztosítása is, A megyei tanács gondoskodása folytán az elmúlt évben a megyei szervezet egy Moszkvics személygépkocsit kapott, amely nagymértékben megkönnyítette a múzeumi szervezet valamennyi részlegének munkáját. — Az 1962. évben kapott 8 személyes lakókocsit generál javítás útján hosszú esztendőkre teljes üzemképes állapotba helyeztük. Személyi változások Sarkadi Györgyné sz. Hárs Éva művészettörténészt, a Jannus Pannonius Múzeum tudományos csoportvezetőjét, a Tudományos Minősítő Bizottság 1963. február 1. napján rendes aspirantúrára bocsátotta, aminek következtében munkaviszonya megszűnt. A képző- és iparművészetit gyűjtemény kezelését 1963. augusztus 1. napjától a múzeum szolgálatába ugyanezen napon került Romváry Ferenc művészettörténész, muzeológus gyakornok vette át. Dr. Bandi Gábor és Kiss Attila muzeológus gyakornokokat, gyakornoki idejük leteltével, a múzeumi szervezet vezetője 1963. január 15., illetve február 11. napi hatállyal segédmúzeológusokká nevezte ki. A hely- és munkásmozgalom történeti gyűjtemény felhalmozódott nyilvántartási munkálatainak fokozottabb ütemű elvégzéséhez Vecsey Ferenc és dr. Horváth Kázmér nyugdíjasokat, részfoglalkoztatással alkalmaztuk. Az új képtár és épülete hivatalsegéd-házfelügyelői teendőinek ellátására biztosított állást Simon József né teremőrrel, az újonnan engedélyezett gépkocsivezetői állást Varga Józseffel töltöttük be. Az új állandó (néprajzi, képtár) kiállítások teremőri feladatainak ellátására 6 teremőrt alkalmaztunk. A Janus Pannonius Múzeum dolgozóinak létszáma 1963. december 31-én 46 fő, ebből 25 főfoglalkozású, 21 részfoglalkozású. A múzeumi szervezet összes dolgozóinak létszáma 51 fő, ebből 25 fő-, 26 részfoglalkozású. Tudományos munka A Janus Pannonius Múzeum tudományszakok szerint elkülönült 5 részlege az 1963. évben lényegében a két részletben összeállított munkaterv szerint végezte feladatait. A.z összehasonlító mérlegelést némileg megnehezíti az a körülmény, hogy az év első 8 hónapjának munkatervét követő 1963/64. évi munkaterv teljesítési naptári időszaka az 1963. év végével megszakad. A természettudományi gyűjtemény munkatársai közül dr. Gebhardt Antal osztályvezetőt a Tudományos Minőségi Bizottiság 1963. december 14-vel a biológiai tudományok doktorává minősítette. Az év folyamán folytatta a Mecsek hegységben évtizedek óta végzett gerinctelen állat kutatást és gyűjtést, a Mecsek hegység környékének és déli síkjának malaikcfaunisztikai, környezettani és állatföldrajzi feldolgozását. Voss Anna, a Mecsek hegységben és környékén, valamint a Zselicben végzett kórokozó, kizárólagosan élősködő, valamint erdőtársulásos gombagyűjtést, s folytatta mikroszkopikus gombaflóra-gyűjtéseit;. Dr. Horvát A. Olivér kandidátus, a Janus Pannonius Múzeum társadalmi munkatársa;, a Mecsek környékén s a Dráva mentén, továbbá külföldi tanulmányútja során Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Jugoszláviában végzett növény gyűjtést, az utóbbi helyelken a, mecsekihez hasonló növénytársulások szempontjából. Folytatta a mecseki vegetációs-, cseres-, tölgyes erdő-, növénytársulás-tanulmányait. A régészeti gyűjtemény munkatársai közül dr. Bandi Gábor megkezdte a Szebény Paperdői középső bronzkori telep kutatását, ásatást végzett a Nagyárpád-tetői korabronzkori (zóki műveltség) telepen. Befejezte a pusztuló szentlőrinci késő vaskori temető feltárását. Résztvett a Fejér megyei Kajászó— Várdombi bronzkori telep ásatásán. Az év folyamán 9 község határában végzett leletmentést. Kiss Attila megkezdte a majsi kora Árpádkori temető rendszeres feltárását, dr. Nemeskéri János antropológus, a Természettudo

imányi Múzeum Embertani Intézete vezetőjének közreműködésével. — A mohácsi Farostlemezgyár területén mutatkozott langobárd teniető sírjait feltárta, a korábbi leletek hitelesítése mellett. — Az év folyamán 14 község határában végzett különböző kori leletmentést és terepbejárást.