Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Sarkadiné Hárs Éva: A pécsi képzőművészeti élet 20 éves (1944–1963)

KÉPZŐMŰVÉSZET PÉCSETT 311 III. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Pécs- Baranyai Munkacsoportja. 1958—1%3 A Munkacsoport újjászervezése A Szövetség 1956 óta gyakorlatilag nem fejtett ki irányító tevékenységet a vidéki munkacsoportok felé. A zsűrizéseket a Képzőművészeti Alap mellett működő Lektorátus végezte, ennek segítségével és a Szövetség gazdasági támogatásával folyt a kiállítások rendezése. Éppen ezért volt nagy jelentőségű ebben az időszakiban a helyi párt és tanácsi kulturális osztályok iránymutatása, segítő kezdeményezése az ellenforradalom utáni kibontakozáshoz, a továbbjutáshoz. Ennek a közreműködésnek és útmutató segítségnek eredményeként a pécsi művészeti élet hamarabb megélénkült, mint a budapesti, és az itteni Munkacsoport újjáalakulása másfél évvel megelőzte a Szövetségét. 1957 decemberében a Baranya megyei Munkacsoport Intézőbizottsága — belátva a négyfelé tagozódás felesleigessógét — lemondott, A vezetőségválasztó közgyűlést 1958. február 10én tartották, Erdős Géza festőművész, a, Képzőművészeti Alap Lektorátusa kiküldöttjének elnökleitével. A Megyei Pártbizottságot Csendes Lajos osztályvezető, a Városi Tanács Művelődési Osztályát dr. Borsos József képviselte. A titkos szavazással megválasztott vezetőség elnökkel, elnökhelyettessel és intézőbizottsági tagokkal összesen kilenc művészből állt.

28 Miután szövetségi utasítás a vezetőség számának meghatározására nem volt, a tagság pedig csak így vélte minden kis csopo-rtj ának érdekképviseletét biztosíthatni a vezetőségben, az elnök nem zárkózott el a tetemes szám elfogadása elől. (Előrelátható volt, hogy gyakorlatilag úgyis csak két-három ember vesz részt a munkák érdemi intézésében.) Ez a vezetőség mindaddig ideiglenes jelleggel működött, míg a Szövetség újjászervezése után a vidék irányítását isimét a kezébe vette. Az új vezetőség nagy lendülettel látott munkához. Elkészítette az évi kiállítási tervet, több egyéni bemutatkozásira adva lehetőséget. Ismét felmerült a zsűrizés rendjének problémája. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint ugyanis a vezetőségnek az volt a megállapítása, hogy a budapesti zsürizők között gyakran részrehajló, szakmai elmélyültséggel 28 A vezetőség tagjai: Elnök: Martyn Ferenc, helyettese: Simon Béla, Intézőbizottság! tagok: Bizse János, Erdősi András, Fekete János, Kelle Sándor, Kolbe Mihály, Lantos Ferenc, Tillai Ernő. Titkár: Sarkadiné Hárs Éva. nem rendelkező művészek vannak, a vidéken élő festőket lebecsülik és így munkájukat az objektivitás hiánya jellemzi. Ezért elhatározták, hogy a Baranya megyei Munkacsoport saját zsűrit alakít, az elnök és helyettese, valamint váltakozva két intézőbizottsági, vagy csoporttag részvételével. Ehhez a helyi bizottsághoz, esetenként egy szakmai és egy árazó résztvevőt kértek volna Budapesttől — ha a terv megvalósulhatott válna. Azonban a Képzőművészeti Alap nem fogadta el a javaslatot és továbbra is fenntartotta magának a zsűrizés jogát. A vezetőség figyelme a képzőművészeti kultúra széles területére kiterjedt. Szorgalmazta az állandó képtár végleges épületiének kijelölését, javasolta, hogy a szakkör bővítése érdekében az egyes üzemek biztosítsanak anyagi lehetőségeket, felvetette egy iparművészeti bolt szükségességét. Törődött azzal, hogy a Pécsi Porcelángyár művészi produktumai korszerű, mai ízlést kielégítő alkotások legyenek, vándorló reprodukciós kiánításokiat tervezett a kisebb falvakba és egytermes, állandó képkiállításokat gondolt a járási székhelyeken, Pécsvárad, Siklós Szigetvár, Mohács közönsége számára rendezni. A művészeti problémák tisztázását, a művészek helyes szemléletéinek kialakítását a korábbi tanácskozások helyett ezután esztétikai tanfolyamok és előadások szervezésével biztosította a Munkacsoport vezetősége. Emellett neves budapesti művészettörténészek előadássorozata segítette a képzőművészeti ismeretek elmélyítését, mind a művészek, mind az érdeklődő hallgatók részére. Az 1959. évi munkatervét, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának 3 éves Művelődési Programja aliapján állította össze a vezetőség. A Művelődési Program fontos feladatotkiat rögzít a megye képzőművészeti életével kapcsolatban. Felhívja a Városi Tanács v. b.-t, hogy 1961-ig biztosítson állandó kiállítási helyiséget a képzőművészek részére. Foglalkozik a pécsi építkezések beruházásainak művészi célokra felhasználható kétezrelékével és ebben a megyei művészek nagyobb arányú részvételével, a Tanácsok feladatává teszi a,z évenkénti pályázatok kiírását, felemeli szavát a vidéki képzőművészek mellőzöttségének megszüntetése érdekében. A Munkacsoport terve mindezeket figyelembevéve ez évre országos tárlatot tervezett, továbbra is foglalkozott a megyében elindí-