Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Sarkadiné Hárs Éva: A pécsi képzőművészeti élet 20 éves (1944–1963)

KÉPZŐMŰVÉSZET PÉCSETT 299 létrehívott „Őszi tárlat"-ot, a pécsi és baranyai képzőművészek seregszemléjét.

7 Míg a pécsiek szerencsés helyzete és lendületes kezdeményező ereje már eredményekben gazdag esztendőt hagyott hátra, addig Budapesten éppen csak megindult a művészek szerveződése. Ám a következő években már a fővárosban is megszilárdult a művészi élet, a szabadszervezeteket országosan összefogták, budapesti központi intézőbizottságot hoztak létre. A vidéki szabadszerveze

1tek országos titkárt kaptak, Toroczkay Oszvald festőművész személyében, aki mindvégig nagy ügyszeretettel ós gondossággal viselte tisztét. Így megerősödött a kapcsolat Budapest és Pécs között, ami elsősorban a kölcsönösen rendezett kiállításokban jutott kifejezésre. 1946 október 13—27-ig Martyn Ferenc pécsi festőművész alkotásaiból, hatvan olajfestményéből rendezett gyűjteményes kiállítást Budapesten a Magyar Képzőművészek Szabadszervezete,

8 a pécsi őszi tárlatot pedig az, országos titkár nyitotta meg, majd ez év decemberében a Budapesti Képzőművészek Szabadszervezete mutatkozott be kiállításával a pécsi közönség előtt. A tárlat anyagáról Hamvas Béla művészeti író tartott ismertető előadást és tárlatveizetést, a megnyitóbeszédet pedig BeckAndrás szobrászművész, a sízabadszervezetek országos elnöke tartotta. A kiállított művek közül a kisplasztikának volt a legnagyobb sikere. A kitűnő tárlaton bemutatásra kerültek Vedres Márk, Medgyessy Ferenc, Forgács Hann Erzsébet, Földes Lenke művei, itt volt Szandai Sándor „Munkásasszony''-на. A pécsi művészek közül vendégszerepelt a kiállításon Sinkó András is porcelánfiguráival, Fehér Miklós és Nendtvich Andor pedig pécsi várostervekkel, s így e munkák helyi érdekeltségűvé tették a budapestiek kiállítását.

9 A pécsi művészek munkássága országos viszonylatban is kiemelkedő volt s ezt a budapesti központ méltányolta is. Nemcsak akkor, amikor a Művészeti Tanács Martyn Fen renchez intézett levelében külön köszönetet mondott az eredményes és jelentős munkásv ságért, hanem akkor is, amikor a Fővárosi Képtárban, 1947. március 15-én nyíló „Szabad Nemzeti KiálMtás"-on tizenhat pécsi fes^ tő számára nyújtott szereplési lehetőséget. 7 Űj Dunántúl, 1945. szept. 24. Tudósítás a kiállításról. 8 A kiállítás a szabadszervezet helyiségében, a Régi Műcsarnok épületében nyílt, A katalógus előszavát Kállai Ernő írta. Megjelent Anonymus írod. és Műv. Kiadónál, 1946. okt. Címe: Martyn Ferenc művészete. Tájékoztató. 9 Üj Dunántúl, 1946. dec. 15. Ezzel egyidőben Gyarmathy Tihamér pécsi festőművész ugyancsak Budapesten önálló tárlatot rendezett a „Galéria a négy világtájhoz" című kiállítóteremben, Pécsett pedig a szokásos tavaszi csoportkiállítást nyitották meg március 11-én, a Baranya megyei Múzeumi termeiben.

10 A Szabadszervezet jó kapcsolatot tartott a környező városok művészeivel, akiknek töb ízben adott alkalmat arra, hogy alkotásaikkal a pécsi közönség előtt bemutatkozr hassanak, fgy maradtak fenn sajtóhírek, feljegyzések a kaposvári Halvax Gyula és a bajai Éber művészcsalád kiállításairól, de a Képzőművészeti Főiskola ösztöndíjas növendékei is rendszeresen itt töltötték a nyaral s minden ősszel a pécsi szabadszervezet rendezte

1 kiállításon adtak számot nyári munkásságukról. Mozgalmas művészeti élet alakult ki Miartinszky János vezetése alatt Mohácson is, ahol több jelentős kiállítást, előadást szerveztek. Ezekben az években a magyar képzőművészet az európai festészet és szobrászat legjobb hagyományainak útján haladt. Egy részük — műveik közvetlen hatásával •— a Cézanne^i konstruktív szerkesztési mód továbbélését biztosította, mások a nagy realista elődök nyomjdokait követve keresték a kibontakozást, a továbbjutást. A pécsi képzőművészeti élet, mely ezekben az években új lendületet kapott, ugyancsialk visszatükrözte — mégha csak induló pontján is •—a magyar piktúra új törekvéseit, A múzeumi gyűjtemény megőrzött számunkra két festményt, s a sajtótájékoztató lelkes hangja elénkvetíti annak a kiállításnak a képét, hangulatát, melyet 1947 április 27-én a Megyei Múzeumban „Űj színek" címmel rendezett Bizse János, Gádor Emil és Kelle Sándor. Ez a kiállítás nemcsak színeiben, hanem formai és tartalmi jegyeiben is új próbálkozásokról, új felfogásról adott számot. Konstruktív szerkezetek, határozott, erőteljes formaalakítások jellemezték a paraszti életből, a mecseki táj szépségeiből merített tartalmat. A kiállításnak nagy sikere, élénk sajtóvissízhangja volt, megtekintette a közoktatásügyi miniszter: dr. Ortutay Gyula is és elismerésének kifejezéséül megvásárolta Gádor Emil: Asszonyok с paszteHjét, Bizse János: Csendéletét, Kelle Sándor: Őszi domboldal с festményét, a Múzeum és a Minisztérium számára. Ez évben az Őszi Tárlatra székesfehérvári művészeket is meghívtak, akikkel azután a későbbiek folyamán — csakúgy, mint a somogyiakkal, többször sízerveztek cserekiállí10 Űj Dunántúl, 1947. márc. 7. és márc. 15.