Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

2ââ KOVÁTS VALÉRIA 13. kép A Múzeum Egyesület levélpapírjának fejléce. kaphat hathatós segítséget, s ami a kevés pénzből túl költséges, arról le kell mondania. „A gyűjtemény meg volna alapozva, lassan fejlődik is, az érdeklődők száma állandóan gyarapszik, a látogatókat részben a főjegyző, részben jómagam kalauzoljuk, vidékiektől 20 fillért szedünk, ugyanakkor egy persely is van felállítva az emlékkönyvnél, hogy aki esetleg még óhajt adakozni van alkalma rá, s tényleg sokszor egész gavallérosan adakoznak. Ez az egyik, úgyszólván fő bevételi forrásunk, mert sajnos anyagiakban vagyunk a legszegényebbek. Tagjaink száma 150 körül mozog, azok egyrésze alapító tag, másik része vidéki, hol is nagy nehézségekkel jár a beszedés. így bizony az 1 pengős évi tagdíjból nem sok jön össze. Estélyt, vagy valamilyen előadást rendezni nagyon kétes kimenetelű, a kiadások nagyrésze elviszi a bevételt, így van ez a legtöbb egyesületnél, a tagok számát sem lehet gyarapítani, inkább kilépnek, de ha sikerülne is jó esetben lÜO-zal gyarapítani, bizonytalansága miatt rendes megoldást nem nyújt, s semmiképp sem vinné előbbre célunkat" — írja Salamon Béla 1935-ben.

loe Az egyesület mindenképpen gyarapítani kívánta a múzeumot, ezért a titkár több alkalommal Budapesten az országos múzeumok anyagát végigtekintette, megbeszéléseket folytatott.

107 106 Az Egyesület működésének egész időtartama alatt újra és újra visszatérő probléma volt a pénztelenség. 1933. V. 6-án v. ü. jkv.-ből: „A választmány utasítja az elnököt és a titkárt, hogy tekintettel nehéz anyagi helyzetére, forduljon támogatási kérelemmel az illetékes szervekhez, így különösen a vármegyéhez, a kultuszminisztériumhoz, a Múzeumi Egyesületek Igazgatóságához." Az ezután következő időben az Egyesület minden alkalmat megragadott, hogy támogatást kérjen, de minden kísérlete eredménytelen maradt. 107 Délvidék 1932. XII. 5. Az Egyesület elnöke az újságnak tett nyilatkozatában elmondja, hogy legfőbb célja a magyar és külföldi múzeumokkal a kapcsolatot kiépíteni, a Zrínyi emlékeket felkutatni, azokat megszerezni, s ha ez nehézségbe ütközik, másolatot készíteni az eredetiről. Ezután az Egyesület mindinkább a Zrínyi és Szigetvárral kapcsolatos anyag megszerzését tűzte maga elé. — A múzeum 1936-ben a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének segítségével kapcsolatot akart teremteni az országos múzeumokkal. (1935. II 6 — 21/ 1935. — 1935. II. 18. — 1936. III. 6. levelek.) A kapcsolat felvétele után 1938-ban a Magyar NemA tájékozódó utak alkalmával kiderült, hogy a Zrínyiekhez kapcsolódó tárgyi muzeális anyag immár igen csekély, s a legtöbb már nincs is az országban, szétszóródott, s elpusztult minden az idők viharában.

108 Azt a néhány tárgyat, amit az országos múzeumok őriznek, a kis vidéki múzeum — ezen emlékek jelentősége miatt — még időlegesen kölcsönbe sem kaphatja, s végleges átengedésről szó sem lehetett. A je^lentős számú metszet, valamint: kéziratos és levéltári anyag volt minden,, ami szép számmal található a különböző gyűjteményekben, bár ezekből is jóval több van külföldön.

109 A múzeum számiára, csak egy lehetőség kínálkozott volna: másolatot készíteni az anyagról, valamint azokkal a külföldi intézményekkel is felvenni a kapcsolatot, amelyeknek birtokában Zrínyire, vagy Szigetvárra vonatkozó anyaga van.

110 Hogy ея sem sikerült, zeti Múzeum Baráti Egyesületétől a 20 darabból álló csataképsorozatot megkapta, mely az 1623-ból való klisék után készült. A Nemzeti Múzeum 1935. VIII. 11-én szemléltető táblákat küldött, a Széchenyi Könyvtár is megkezdte 1935-től folyamatosan a duplum könyvek küldését, amelyek bár történeti művek voltak, Szigetvár viszonylatában kevésbé voltak használhatók. 108 Salamon Ferenc: Az első Zrínyiek, Pest, 1865. — Pauler Gyula: Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése. 1664—1671. Bp., 1876. — Siklóssy László: Műkincseink vándorútja Bécsbe. 1919. 109 A Zrínyiekre és Szigetvárra vonatkozóan Magyarországon a legszebb, viszonylag komplett metszetgyűjteményt a Történelmi Képcsarnok őriz, de néhány szép darab került a Széchenyi Könyvtár birtokába is. Szigetvárra és a Zrínyiekre vonatkozó nyomtatvány és könyvgyűjtemény a Széchenyi Könyvtár birtokában van. A kéziratos anyag közül jelentős a Széchenyi Könyvtár Jankovich gyűjteményében lévő anyag, valamint az Országos Levéltár Batthyányi levéltárának Zrínyiekre és Szigetvárra vonatkozó anyaga. 110 A belföldi gyűjteményekben lévő Zrínyiekkel kapcsolatos anyag: Zrínyi levágott fejét ábrázoló kép — Történeti Képcsarnok — a költő Zrínyivel kapcsolatba hozott puskaportartó — Keszthely Balatoni Múzeum — Zrínyi címeres üvegfestmény,