Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

A SZIGETVARI MÜZEUM TÖRTENETE 235 zeum helytörténeti és céhes, valamint a kis­mesterségek tárgykörébe tartozó gyűjtemé­nyét kívánta tovább fejleszteni. 101 Salamon Béla titkár 1935. május 27-én Sziebenliszt Bélának írt levelében beszámolt a gyűjtemény akkori helyzetéről: „Zrínyi Miklós Múzeum a község jóvoltából a városháza emeletén van, előbb a főjegyzői lakás, majd a forgalmi adóhivatal helyiségében. (11. kép.) Területe sajnos nem nagy 2 szoba, cca, 6x6 m nagy­ságúak és egy nagy T alakú folyosó, ami azonban elég keskeny. Gyűjtemény az alapszabályokban lefektetett gondolatmenetnek megfelelően két ős­csoportba és két újabb az alapszabályban nem sze­replő ágazat szerint van összeszedve. Sajnos, hogy tárgyaink még mindig kevés száma miatt messze, de messze elmaradt más vidéki városkák Múzeu­maitól. Az utóbbi évek aránylag gazdag szaporu­latai nem elcsüggedésre, hanem csak buzdításra szolgálhatnak. A múzeum gyűjtési ágazatai: 1. Zrínyiek emlékei, 2. Szigetvár és Délsoimogy történeti és kulturális emlékei, 3. Néprajzi tárgyak (Szigetvár és környéke), 4. Könyvtár. E keretben a kőkorszaktól a napjainkig vannak tárgyaink. Legrégibb tárgy 2 darab kőkori balta, egyik Szigetvárról, másik Mozsgóról. Bronzkori edénytöredékek, bronz sarló, majd kelta — római edénymaradványok és egy fehér-márvány szobor töredék. Priapos istenség áldozati oltára volt. Ne­meskén találták. Rómaiak korától a Zrínyi — tö­rök korig nincs semmi, csak egy állítólag XIV. sz.­ból származó kőszobor. Török harcosok emlékei, sodronying, csatabárdok, harci szekercék, kardtö­redékek, patkók, sarkantyúk, török faszénkályha (mangal) kályhacsempék, edénytöredékek stb. és nagyszámú ágyúgolyó. Ezt a kort kiegészíti közel egykorú metszetek, vár- és csataképeik, Szigetvár modelljei, kirohanás-képek, köztük egy 1840. körüli olajfestmény, három bécsi udvari Múzeumban lévő fontos Zrínyi okirat másolatai és Zrínyi és Szi­getvár irodalma. Továbbá egy „Szigetvári kódex­nek" nevezett 600 oldalas mintatükrökkel és ini­ciálékkal gazdagon díszített, horvát glagolita írással rajzolt betűkkel írt, ószláv kézirat a XVI. (?) sz.­ból és egy egykor aranyozott gótikus monstrancia bronz talapzata a XV. sz.-ból, s az ismert 1596-ból való zászló. A töröktől való visszafoglalás utáni kor emlé­kei sokkal gazdagabb anyaggal van képviselve. Különösen az iratanyag, ugyanis Szigetvár nagy­község sok egyéb tárggyal együtt letétbe helyezte Szigetvár „kiváltságos város" levéltárát 1671-től 1885-ig terjedő okiratokkal, darabszáma hozzáve­F. J. monogrammal, amely, szerintem, a Bach kor­szak hivatalnoki kalapja lehetett, volt egy díszkard is, de az eltűnt." — írja Salamon Béla 1935. V. 25­én az agg Sziebenliszt Bélának, aki teljesen meg­vakulva, betegen még mindig a legnagyobb érdek­lődést tanúsította a múzeum sorsa iránt. 101 ZMME 1,934. IX. 15-én a helyi sajtón keresz­tül felhívta a lakosság figyelmét, a céhek, vala­mint a kismesterségek tárgykörébe tartozó muzeá­lis anyag összegyűjtésére. 11. kép A szigetvári városháza. tőlegesen 5000 drb. Eddig padláson összehányva he­vert, por és eső és az egerek bizony maradandó emléket hagytjak az elsárgult lapokon. Pedig meny­nyi, de mennyi fontos okmány van benne. Szét­válogatását, mert szanaszét van nagy része, a ta­vasszal kezdtem meg, ugyanis csak az ősszel tudtam nagy keservesen lehordani a padlásról. Van benne 5 királyi, 1 nádori, 1 kormánybiztosi eredeti okirat,

Next

/
Thumbnails
Contents