Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

A SZIGETVARI MÜZEUM TÖRTENETE 235 zeum helytörténeti és céhes, valamint a kismesterségek tárgykörébe tartozó gyűjteményét kívánta tovább fejleszteni.

101 Salamon Béla titkár 1935. május 27-én Sziebenliszt Bélának írt levelében beszámolt a gyűjtemény akkori helyzetéről: „Zrínyi Miklós Múzeum a község jóvoltából a városháza emeletén van, előbb a főjegyzői lakás, majd a forgalmi adóhivatal helyiségében. (11. kép.) Területe sajnos nem nagy 2 szoba, cca, 6x6 m nagyságúak és egy nagy T alakú folyosó, ami azonban elég keskeny. Gyűjtemény az alapszabályokban lefektetett gondolatmenetnek megfelelően két őscsoportba és két újabb az alapszabályban nem szereplő ágazat szerint van összeszedve. Sajnos, hogy tárgyaink még mindig kevés száma miatt messze, de messze elmaradt más vidéki városkák Múzeumaitól. Az utóbbi évek aránylag gazdag szaporulatai nem elcsüggedésre, hanem csak buzdításra szolgálhatnak. A múzeum gyűjtési ágazatai: 1. Zrínyiek emlékei, 2. Szigetvár és Délsoimogy történeti és kulturális emlékei, 3. Néprajzi tárgyak (Szigetvár és környéke), 4. Könyvtár. E keretben a kőkorszaktól a napjainkig vannak tárgyaink. Legrégibb tárgy 2 darab kőkori balta, egyik Szigetvárról, másik Mozsgóról. Bronzkori edénytöredékek, bronz sarló, majd kelta — római edénymaradványok és egy fehér-márvány szobor töredék. Priapos istenség áldozati oltára volt. Nemeskén találták. Rómaiak korától a Zrínyi — török korig nincs semmi, csak egy állítólag XIV. sz.ból származó kőszobor. Török harcosok emlékei, sodronying, csatabárdok, harci szekercék, kardtöredékek, patkók, sarkantyúk, török faszénkályha (mangal) kályhacsempék, edénytöredékek stb. és nagyszámú ágyúgolyó. Ezt a kort kiegészíti közel egykorú metszetek, vár- és csataképeik, Szigetvár modelljei, kirohanás-képek, köztük egy 1840. körüli olajfestmény, három bécsi udvari Múzeumban lévő fontos Zrínyi okirat másolatai és Zrínyi és Szigetvár irodalma. Továbbá egy „Szigetvári kódexnek" nevezett 600 oldalas mintatükrökkel és iniciálékkal gazdagon díszített, horvát glagolita írással rajzolt betűkkel írt, ószláv kézirat a XVI. (?) sz.ból és egy egykor aranyozott gótikus monstrancia bronz talapzata a XV. sz.-ból, s az ismert 1596-ból való zászló. A töröktől való visszafoglalás utáni kor emlékei sokkal gazdagabb anyaggal van képviselve. Különösen az iratanyag, ugyanis Szigetvár nagyközség sok egyéb tárggyal együtt letétbe helyezte Szigetvár „kiváltságos város" levéltárát 1671-től 1885-ig terjedő okiratokkal, darabszáma hozzáveF. J. monogrammal, amely, szerintem, a Bach korszak hivatalnoki kalapja lehetett, volt egy díszkard is, de az eltűnt." — írja Salamon Béla 1935. V. 25én az agg Sziebenliszt Bélának, aki teljesen megvakulva, betegen még mindig a legnagyobb érdeklődést tanúsította a múzeum sorsa iránt. 101 ZMME 1,934. IX. 15-én a helyi sajtón keresztül felhívta a lakosság figyelmét, a céhek, valamint a kismesterségek tárgykörébe tartozó muzeális anyag összegyűjtésére. 11. kép A szigetvári városháza. tőlegesen 5000 drb. Eddig padláson összehányva hevert, por és eső és az egerek bizony maradandó emléket hagytjak az elsárgult lapokon. Pedig menynyi, de mennyi fontos okmány van benne. Szétválogatását, mert szanaszét van nagy része, a tavasszal kezdtem meg, ugyanis csak az ősszel tudtam nagy keservesen lehordani a padlásról. Van benne 5 királyi, 1 nádori, 1 kormánybiztosi eredeti okirat,