Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

A SZIGETVÁRI MÚZEUM TÖRTÉNETE 233 A kazamatákban folyó munkálatok alkalmával az egyik helyiségben leásás alkalmával tölgyfacölöpöket találtak.

91 Szerencsére némi próbálkozás után, az „ ásatás''-t nem folytatták. Andrássyt annyira lekötöttea „kastély" és környékének rendbetétele, hogy bizonytalan eredményű ásatás gondolatával nem foglalkozott. Andrássy Mihály látszatra rendbe tette a várat, — valójában sokat rombolt és sok kárt okozott. Mégis a közvélemény megelégedéssel nyugtázta, hogy a munka a gróf költségén folyt. Ilymódon az Egyesület egyik kitűzött célja, a vár rendbehozatalának ügye, — úgy ahogyan, — megoldódott.

92 A „rendbehozott" vár ünnepi bemutatása 1932. szeptember 7-én történt, amikor, Andrássy kérésére, a hagyományos Zrínyi ünnepséget nem a főtéren, a szokásos helyen, az Oroszlán emlékműnél tartották, hanem a vár előtt. Az ünnepség rendezésével Andrássyt nem az önzetlenség, hanem a politikai számítás vezette. Ezen a napon helyezték el a vár tövében a honvédelmi miniszter által Szigetvárnak ajándékozott, világháborús hadizsákmányként Magyarországra került ágyút, amelyet még a múzeum megalakulásakor ajánlott fel a minisztérium. A vári ünnepély fény pont jaként Andrássy mint „várúr" és „Szigetvár patrónusa" mutatta be a várat a kiválasztott vendégéknek. Ezek között találjuk Nagy Emil igazságügyi minisztert, gróf Eszterházy Móric volt miniszterelnök feleségét, báró Biedermann Imre országgyűlési képviselőt, és a szomszéd földesurat, a később dicstelen politikai szerepet játszó gróf Festetich Domokost.

93 Egy évvel később, amikor az Egyesület a grófhoz fordult, hogy a szeptemberi ünnepségek megtartását a várnál engedélyezze, Andrássy kitért az engedély megadása alól, azzal, hogy a várban folyó átalakítási mun91 „Mostanában a vár északi fala mentén elhelyezett kazamaták restaurálásával foglalkoznak ... Az egyik boltozott helyiség talajának ásásakor érdekes leletekre bukkantak, öt erős földbeásott oszlop tűnt elő, melyek között karvastagságú ágakból készített fonás maradványai látszottak. Az már bizonyosnak látszik, hogy a régebbi vár építészeti maradványai a földbeásott cölöpök, de hogy a régi várfalak alapjai voltak-e azok, vagy valamelyik épület alapzata, azt a további ásatások fogják eldönteni." — írja a Délsomogy 1932. I. 24-i száma. — Délvidék 1932. VII. 17-i számában szintén foglalkozott a kazamatákban előkerült facölöpökkel. 92 ZMME v. ü. jkve. 1932. VIII. 2. — ZMME é. r. k. jkve. 1932. IX. 7. 93 Üj Délsomogy 1932. IX. 8. — Délvidék 1932. IX. 8. Részletesen ismerteti a szeptemberi ünnepséget. kálatok következtében nem tud az ünnepségnek méltó keretet biztosítani.

94 Hogy miként vélekedett Andrássy Mihály a Zrínyi kultuszról, mint ennek „patrónusa", erre fényt vet egy 1933-ból a Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület elnökéhez intézett levele: „ . . . egyben vagyok bátor figyelmét egy országszerte elkövetett helytelenségre felhívni, t. i. arrra, hogy gr. Zrínyi Miklósnál speciálisan az ő grófi rangjelzését, főnemesi mivoltát nem, adják meg szóban és írásban egyaránt, akkor és mind ott, ahol kellene, dukálna. Elnökséged és a ZMME vannak legelsősorban hivatva ezt a kultúrbotlást hazafias munkáikkal megszüntetni."

95 (9. kép.) A múzeum helyiségproblémáinak megoldására Szigetvár képviselőtestülete a „városháza" — első emeletén egy helyiséget biztosított, majd rövid idő múlva még egy szo^ bával kibővítette, 1934. telén a rendbehozott helyiséget a múzeum elfoglalta,

96 Az anyag gyors rendezése után, 1934. augusztus 11-én, már bemutatták a kis gyűjteményt a község képviselőtestületének, a hivatalos megnyitás szeptember 7-én megtörtént.

97 (10. kép.) Ekkor a hagyományos egyesületi ünnepi ülés után az egyesületi tagok megtekintették a kiállítást, amit a későbbi időben is, szeptember 7-én, az Egyesület fennállásáig, megmegismételtek. A Zrínyi Miklós Múzeum a vározháza első emeletén működött 1955-ig. A szűk helyviszonyok miatt minden új tárgy elhelyezése nagy problémát okozott a gyűjteményt kezelő titkárnak, mert: a tárgyak száma egyre növekedett. Az Egyesület megalakulása óta húzódó kérésiét a község teljesítette, a tulajdonában lévő helytörténeti, valamint muzeális értékű anyagot átadta, „ . . . .ami olyan mennyiségű, hogy avval egy szobát is meg lehetne tölteni" — mondta a titkár az évvégi beszámolójában.

98 A községi levéltári anyag is a 94 Andrássy Mihály levele a Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület részére. 1933. VIII. 16. 95 Andrássy Mihály levele a Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület részére. 1933. I. 25. 06 A község képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése. 1933. VI. 23. A jegyzőkönyv szerint 2477/ 1933. szám alatt: a városháza egyik emeleti helyiségét kiutalják a múzeum részére. 97 ZMME é. r. k. jkve. 1934. IX. 7. — Délvidék 1934. II. 4. részletesen beszámol a múzeum költöztetéséről. — Délvidék 1934. IX. 16. ismerteti a múzeum helyiségeit, részletesen leírja a kiállítást, 98 ZMME v. ü. jkve. 1934. II. 21. — A 600/1933. sz. véghatározat alapján a község a birtokában lévő és a község területén lévő tárgyakat mindenkori rendelkezési szabadságának és jogának fenntartásával kezelés és megóvás végett a Zrínyi Miklós Múzeum Egyesületnek adja — ZMME é. r. k. jkve. 1934. IX. 7.