Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

Á SZIGETVÁRI MÚZEUM TÖRTÉNETE 227 tötte, a Zrínyi szobor felállítása csak program; maradt.

60 A kormány és a hivatalos szervek sem a Zrínyi szobor ügyet sem az Egyesületet nem támogatták. A Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület csekély adományokból, a szigetvári polgárság filléreiből tartotta fenn magát évtizedeken keresztül. Az ország és a megye vezetői csak szónokoltak az évenként hagyományosan megtartott ünnepségeken és hűségesen részt vettek az ünnepi banketteken. Az Egyesület indulásakor a múzeum máris kátyúba jutott a teljes érdektelenség következtében. Az 1922. évi áprilisi választási gyűlés határozata szerint két szekrényt készítenek a múzeumi tárgyak részére, hogy a polgári fiúiskolába szállított vár-gipszmodell mellé felállíthassák a még ládában lévő világháborús emlékeket. Az Andrássy gyűjteményről sem akartak végleg lemondani, ezért úgy döntöttek, hogy a gróf jogtanácsosa, Szily Ádám révén megkeresik a „nemes grófot", hogy a birtokában lévő ereklyéket az Egyesület; múzeumának adja át.

61 (4. kép.) Anyagi helyzete miatt a,z Egyesület nem gondolhatott tárgyak vásárlására, a gyűjtést csak adományok útján végezhette. A sajtón keresztül a lakossághoz fordultak: „Akinek birtokában Zrínyi korabeli és általában Szigetvár hőskorára vonatkozó emléktárgyak (érmek, könyvek, fegyverek, képek)... vannak, kérjük, hogy azokat a Zrínyi Miklós Múzeum részére felajánlam szíveskedjenek, ahol azok méltó módon elhelyezve és megőrizve lesznek."

62 A felhívás ellenére sem gyűltek a tárgyak, szinte úgy tűnt, hogy minden hiába, a múzeum nem életképes. Csak az öreg, félig megvakult nyugdíjas tábornok nem adta fel a reményeit. Bár nem élt Szigetváron, az Egyesület minden apró cseprő bajáról tudott, s a maga módján hol tanáccsal, hol adománynyal, időnként személyesen közbenjárva támogatta az Egyesület munkáját. 1923. augusztus 20-i levelében ezeket írja: „A Zrínyi Miklós Múzeum kezdetleges állapotát gyarapítani kell. A fődolog muzeális tárgyak beszerzése, mert ha ezek tényleg vannak, könnyebb nekik hajlékot keresni, ahol elhelyezhetők. — Általános felhívások itt sem. vezetnek eredményekhez. — Forduljon egyesületünk vezetősége azon forrásokhoz, ahol ily muzeális tárgyak esetleg még kaphatók. — Vannak nekünk főuraink, akiknek 60 ZMME 1923. évi gyűléseinek jegyzőkönyvei — I. 18. — III. 2, — III. 27. — V. 3. — IV. 16 — VII. 11. — VIII. 8. — IX. 7. — XII. 7. 61 ZMME v. ü. jkve 1922. IV. 4. — v. ü. jkve. 1922 VIII. 4. 62 ZMME felhívása az Űj Délsomogy 1922. V. 7. sz.-ban. 4. kép Részlet a múzeum első kiállításáról. 1923. szép és gazdag fegyvertáruk, fegyvergyűjteményük van a középkorból. Ezen gyűjtemények másodpéldányaiból lehetne egy-egy példányt, Zrínyi Miklós korabeli fegyvereket és katonai felszerelést kapni. A gróf Batthyányi családnak Vas megyében megvan a Németújváriaktól örökölt fegyvertára, mely Batthyány Iván gr. kezelése alatt áll. Herceg Eszterházynak Eszterházán van nagy fegyvergyűjteménye a középkorból... Konstantinápolyban biztosan találhatók Zrínyi zászlók, kardok és egyéb félszereslések. Ezeket képviseletünk útján és nemzetgyűlési képviselőink támogatásával lehetne megszerezni." Hogy a Múzeum Egyesület megkereste

1 a Batthyányi grófot, vagy az Eszterházy herceget, illetve intézettbe valamit Konstaninápollyal, erre nézve nincs adatunk. Sziebenliszt maga is igyekezett a múzeumi tárgyak számát gyarapítani, hol egy könyvvel, hol iratokkal és más tárgyakkal. Első küldeményéről 1923. augusztus 23-i levelében így írt: „A napokban vasúton teherfuvarként érkezik meg egy rakasz a Zrínyi Miklós Múzeum részére. Tartalma: »Szigetvár, Zrínyi Miklós korabeli domborképe«, melyet én készítettem kéregpapíron, régi képek és tervrajzok, úgymint Istvánffy Miklós, Salamon Ferenc és Széchy Károly nagyhírű történelmi írók és búvárok adatai alapján. Sajnos a munka nem teljes, félben kellett hagynom, mert szemeim a szolgálatot teljesen felmondták. Szándékom volt 15*