Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)
Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához
A SZIGETVÁRI MÚZEUM TÖRTÉNETE 225 3. kép Az alapszabályzatban ez akként módosult, hogy méltó megoldása a „magánjogi szempontok figyelembe vétele mellett" történjék. Az alapszabályzat külön kiemeli, hogy az egyesület kizárólag kulturális egyesület. Tágjai sorába nők is beléphetnek. Az alapítás után már az első választmányi gyűlés határozatot hozott, hogy a városnál őrzött, valamint Andrássy Sándor birtokában lévő muzeális tárgyak megszerzésére, s arra, hogy a tárgyak elhelyezésére megfelelő helyiséget biztosítsanak. 47 A község birtokában helytörténeti vonatkozású, főleg közigazgatásra vonatkozó, már használatban nem lévő tárgyak voltak, továbbá olyan leletek, melyek a város területén lévő földmunkák során kerültek elő, mint néhány ágyúgolyó, cserépedény töredékek. 48 Az idők folyamán előkerült értékesebbnek 47 ZMME v. ü. jkve. 1918. IV. 1. 48 Délsomogy 1905. IV. 16-i számában írja, hogy az elemi iskola földalapozási munkálatainál talált leleteket (6 ágyúgolyó, 2 agyagkorsó, 6 ivócsésze — .kályhaszem lehetett — sarkantyú, kard, pénz stb.) a városházára vittek. vélt tárgyakat a Pécsi Városi Múzeumnak adták át. 49 Alkalmas múzeumi helyiség felkutatását az a körülmény is siettette, hogy már a legelső időikben is már többem alánlottak fel a múzeumnak tárgyakat. Az első múzeumi tárgy, amiről tudomásunk van, a szigetvári várnak modellje volt, mely a milléneumi kiállításra készült, majd innen a Nemzeti Múzeum birtokába került, az pedig azzal a szándékkal engedte 1 át Szigetvár várának rekonstruált modelljét, „ha ezzel módjában van az egyesület munkáját elősegíteni", — írta a Nemzeti Múzeum vezetősége. 50 A helyiség keresése azonban nem járt sikerrel. Először a Vasút utcában (ma Rákóczi utca) lévő Neumann-féle cipőgyár egyik raktárhelyiségét jelölték ki múzeumi helyiségnek, de ez nem volt megfelelő. Ezért Andrássy Sándorhoz, a vár akkori birtokosához fordultak, aki egyben az egyesületnek egyik díszelnöke volt, hogy a várban bocsásson két helyiséget a múzeum rendelkezésére, mert a kiállítás céljára a várban volna a legmegfelelőbb és legméltóbb hely. 51 A kérés teljesítésében az egyesület maga sem bízott. Ugyanis az elmúlt évek alatt nyilvánosan megmutatkozott Andrássynak álláspontja a várral kapcsolatban, amelyhez mint kizárólagos tulajdonához ragaszkodott. Andrássy — amint várni lehetett, — elutasította a. kérést, azzal az indokkal, hogy nem akarja, „hogy az előbbiekhez hasonló meghurcolásoknak legyen kitéve." 52 A helyiség-kérdés megoldását az is sürgetővé tette, hogy a hadügyminisztérium a múzeum részére 1 több zsákmányolt ágyútés egyéb hadfelszerelési eszközt ajánlott fel. Alkalmas helyiségnek kínálkozott a Takarékpénztár egyik bérbeadott helyisége 1 , vagy a polgári fiúiskola, ahol még üresen állt néhány terem. 53 Azonban a tárgyalások megszakadtak a bekövetkezett, politikai helyzet miatt. A szerb megszállás időszakában, 1918. november 4-től 1921. augusztus 20-ig az egyesület működése szünetelt. Az 1921. augusztus 26-án megtartott első választmányi ülés ugyanazzal a problémával került szembe, a múzeum elhelyezésének kérdésében, mint 1918-ban, azzal a különbség49 Délsomogy, 1906. VII. 29. — Németh Béla: i. m. 15. említést tesz Szigetvár környékén előkerült „Hermész szoborról", amely állítólag a pécsi múzeumba került. 50 ZMME v. ü. jkve. 1918. VIII. 16. 51 ZMME v. ü. jkve. 1918. V. 11. 52 ZMME v. ü. jkve. 1918. VIII. 16. — Andrássy „meghurcoltatás alatt" nyilván az elmúlt éveknek a vár kérdéseivel foglalkozó sajtócikkeire célzott. 53 ZMME v. ü. jkve. 1918. VIII. 25. 15 J. P. Múzeum
