Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

Á SZIGETVÁRI MÚZEUM TÖRTÉNETE 223 jakénit Székely Bertalan: „Zrínyi kirohanása" с képének legalább másolatban való megszerzését javasolta —, hanem abban is, hogy a hősi küzdelem színhelyén a fontosabb események emléktáblákkal legyenek megjelölve, s állítsanak szobrot a költő Zrínyi Miklósnak is.

36 Ezek a programpontok a későbbiek során megalakult egyesület munkájában mindig szerepeltek, de megvalósításukhoz — amint látni fogjuk — csak részben, vagy egyáltalán nem jutottak el. A múzeumegyesület szervezetét, célját Sziebenliszt Béla a Somogymegyei Hírlap 1917. jan. 28-i számában részletesen ismertette. Felhívta a figyelmet: arra, hogy az egyesület alapítását ne húzzák el a „háború után" jelszóval, hanem tekintsék a légrádiak példáját, vagy a Veszprémi Színház Egyesületet, mely rövid időn belül színházat épített. Egy másik cikkében a Kaposvári Korcsolyázó Egyletre hivatkozott, amelynek megalakulása után pár nap alatt 4000 korona állott rendelkezésére, pedig a háború alatt történt mindez, s reménységének adott kifejezést, hogy a Zrínyi Egyesületnek is sikerül hasonló anyagi alapot teremteni.

37 A felvetett problémákra Szilárdi Béla MÁV segédtisztviselő válaszolt a sajtóban és kifejtette, hogy miért nem alakult még meg az egyesület: „Társadalmi berendezkedésünk fölötte áll a magyar kisvárosok összes magukban foglaló rossz ferde ségeinek. A közéleti tevékenység nálunk minden téren kimerül az egyéni érdekek zárkózott gőgjében. Ha akadtak, — mert akadtak olyanok, akik valamely időben nemesen hazafias gondolkozástól teli lélekkel megpendítették a tettek időszerűségét, — kicsinyes lenézéssel, fásult önzéssel, vagy arisztokratikus fönnhéjázással találkoztak. Mert a mi társadalmunk magában hordja régi idők magyar átkát, Kasztok alkotják az összetételt, akik egy úton csak rövid ideig jártának."

38 Bármennyire is találóak Szilárdi Béla elkeseredett szavai, amelyek nem csupán az akkori Szigetvár társadalmára vonatkoztathatók, hanem valamennyi magyar kisváron sera is érvényesek, a múzeumegyesület ügyét, most már akarva-akaratlanul, kénytelenek voltaik napirenden tartani Szigetváron. A helyi sajtóból a fővárosi lapok is átvették a szigetvári Zrínyi kultusszal kapcsolatos vitákat és főleg a vár-'kérdéssel foglalkozva 00 Somogymegyei Hírlap 1916. XII. 31. 37 Somogymegyei Hírlap 1917. II. 25. 38 Szigetvár és Délsomogy 1917. II. 25. írta a „Budapesti Hírlap", hogy az ország közvéleménye sürgeti a megoldást. Ilyen előzmények után utazott Mihalik József, múzeumi felügyelő 1917. április elején hivatalosan Szigetvárra, hogy ott a helyszínen győződjék meg a vár helyzetéről, A sajtónak tett nyilatkozata szerint a Múzeumok és Könyvtáraik Országos Főfelügyelősége határozott formában foglalt állást a, vár kisajátítására vonatkozóan, amelyre már megvannak a megfelelő tervek.

39 A terveik megvoltak, de mégsem történt semmi ennek keresztülvitele érdekében. Sziebenliszt a sok nehézség, megnemértés ellenére is hitt a Zrínyi Miklós Múzeumegyesület létrehozásában, s ettől várta a megoldatlan problémák megoldását, többek között a várét is. „Zrínyi elsősorban Szigetváré. Ne méltóztassanak arra várni, míg az állam elsőrendű nemzeti kincsünket — nem annyira műkincs, mint inkább történelmi kincs — méltó keretbe foglalva ajándékba hozza a szigetváriaknak, mert: tartök tőle, hogy igen nagy úr ígérete' sorsára jutának és ismét 225 év leforgásába kerül, amíg a szigetvári vár további sorsa aktuális lesz, Hiszi időközben valami túlbuzgó magánörökösnek még azon hasznos, de kevésbé hazafias ötlete támadhatna, hogy a bástya kőanyagát értékesítve szeszgyárral kapcsolatos hizlaldát létesít és családi kinccsé avatja,"

40 Sziebenliszt szerint a Zrínyi Miklós Múzeumegyesület felállítása azért is kívánatos, mert az új egyesület bizonyára dús támogatást élvezhetne. „így gazdag múzeumot lehetne rövid időn belül berendezni. Nagy a hitem, hogy az alapítandó múzeum gazdag lesz Zrínyi ereklyékben és rávonatkozó könyvek, képek és fegyverek és egyéb tárgyakban." — írja Sziebenliszt;. Szerinte az egyesület a vár-kérdést is meg tudná oldani s tekintélyével oda tudna hatni, hogy Andrássy Sándor a várat az államnak felajánlja.

41 A múzeumegyesület megalakulása körüli vita tovább folyt, míg végül 1917. augusztus 19-én a szigetvári városházán Sziebenliszt Béla és Rusa Ernő szigetvári közjegyző a Zrínyi Miklós Múzeumegyesület megalakítását célzó értekezletet hívtak egybe.

42 (2. kép.) Ennek eredményeként 1917. szeptember 39 Szigetvár és Délsomogy 1917. IV. 9. 40 Somogyi Hírlap 1917. VI. 20. 41 Somogyi Hírlap 1917. VII. 14. 42 „Városháza", a községháza hagyomáyos elnevezése, ugyanis Szigetvár története folyamán 1870-ig város volt, 1848-ban rendezett tanácsú város lett, majd 1870-ben bekövetkezett közigazgatási rendezés folytán a községek közé sorolták. Szigetvár és Délsomogy 1917. VIII. 26.