Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

220 KOVÄTS VALÉRIA a hősi küzdelem után ez volt az első emlék Szigetváron, amellyel a vár védőinek emléket állítottak. Félévszázad múlva a reformkor politikai és társadalmi változásai közepette Szigetváron kezdetét vette a Zrínyi kultusz. 1833. szeptemiber 7-én emlékeztek meg első ízben a vár hősi védőiről. Az ünneplés először vallásos formában jelentkezett. Gyászistentiszteletet tartattak Zrínyi és elesett bajtársai emlékére, s szónoklatokkal emlékeztek meg róluk, majd a plébános az egybegyűlteket megvendégelte. A költségek fedezésére

1 Juranics László pécsi nagyprépost 1846. szeptemiber 6-án 1000 Ft alapítványt; tett, amelyhez végrendeletében még 300 Ft-tal járult hozzá. Végrendeletéből kitűnik, hogy alapítványával egyik őse, Juranics László zászlótartó szigetvári hősi halálált kívánta megörökíteni. Az anyagi lehetőségek biztosították, hogy az ünnepségek a ,zárt vallási formákat túllépjék. Ettől fogva kis ünnepségek keretében emlékeztek meg a hősökről, s nevesebb személyeket hívtak meg ünnepi szónoknak, az elhangzott templomi szónoklatokat nyomtatásban is megjelentették.

17 (1. kép.) Az évfordulókon elmondott prédikációkat rendszerint Pécsen a Lyceum Nyomdában kinyomtatták. A „Napkelet" tudósítója így írja le az 1859 szeptember 7-á ünnepségeket:

18 „E hét a hősök szellemi ünnepének nevezhető; mindenki megtisztelve érzé magát, ha az ünnepély költségéhez hozzá szólítatott, s az ifjúság vetélkedve fáradozott e ritka buzgalom megtestesítésében ... Az ég délután kissé tisztulni kezdett, s a vidékiek számosan megjelentek s az ünnepély jeled is mutatkoztak. — Már állt az öt öl magas diadalív az ódon vár kapujánál e felírással: „Zrínyi emlékének 1566. szeptember 7." A diadalív külső kivilágításra volt szánva, s én mégis nappal írtam le ezt; nem csoda! mert a folyvást tartó szél csak részben engedé kivilágítani, s ez az oka, hogy az ünnepély bennünk komoly megfontolást szült, és sokaktól hallottam: örökítsük meg a hősök emlékét akként, hogy azt a szél ne ronthassa! s ha az ódon várral ezeket is mondom a költővel: „Emlék vagy magad is..." de mégis jól illenék azon az oly régóta emlegetett „Zrínyi-emlék" a kegyelet szilárd örökítésére. — Hat órakor a tarackok dörgései a színházba hívtak, és pedig a Zrínyi várba, melynek egyik bástyaköre színkörré alakíttatott át. Mily szép volt itt a hely szinén Zrínyi és hősi esküjét, végharcát s áldozatát csak néma képzeletben is, de még mily szép lett volna drámailag előadva látni! Azonban színtársaságunk, mely eredeti darabban ezt bírni nem dicsekedhetett s mely Korner nagy drámájának előadására képtelen volt, megfosztott minden ez elvtől, de dicséretesen pótolta a Zrínyi jellemével azonos Kemény Simon előadatása.

19 Míg a színelőadás a közönség műveltebbjeit foglalá el, addig a nép künn a tarackok dörgéseit (miket a monda Zrínyi idejéből származtat le) számolgatta, s a röppentyűk tüzes röpülésében gyönyörködött vígan ülve meg a hősök torát, mely magyar szokásban azonban a honoracziorok is osztoztak, reggelig tartó kedélyes dalidóval zárva be a hősök ünnepét. — Reggel kilenc órakor a harangok gyászmiséjére hívtak .. ." Méltó emléket állítani a hősöknek! Ez a gondolat csendül ki a hagyományos Zrínyi ünnepségek megemlékezéseiből, Ezt az érzést 1. kép nére valójában mégsem győzött, mert Zrínyi és társai éppen általuk, mártírhalálukkal dicsőültek meg. Részletesen tárgyalja Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest, 1955. 110. 17 Németh Béla: i. m. 282. 18 Zrínyi Miklós s hős bajtársai 293-ik évi ünnepe. Napkelet 1859. 41. sz. 652—663. 19 Theodor Korner: Zrínyi с drámáját 1812-ben irta. Magyar nyelvre először Szemere Pál fordította gr. Teleki Lászlóné felkérésére a Pesti Nőegylet számára. A drámát még abban az évben, 1818-ban jtékony célra elő is adta a német színházban egy főúri társaság. A fordítás nyomtatásban először 1826-ban jelent meg Kölcseynek a bírálatával együtt az Élet és Literatura с folyóirat I. kötetében. Korner Zrínyijével nyílt meg az első állandó színházunk, a kolozsvári nemzeti színház 1821-ben. A gyorsan közismertté vált drámát Szemere után Petrovich Horváth Dániel és Láng Ádám János fordította magyar nyelvre. Kisfaludy Károly: Kemény Simon című drámáját 1819-ben írta.