Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története

180 PËTRÔVïcH ËD-E 4. Románkori kápolna homlokzati terve tye magasságában. Mivel pedig a plató és a sírkamra záradéka közti tér kereken 3 m, sírok, sírládák és alapfalak könnyen el voltaik helyezhetők anélkül, hogy a sírkamra boltozatát veszélyeztették volna. A kápolna nevének megállapításánál Koller a Holtak kápolnájára gondolt. Nézete azonban inkább sejtés, mint adatokra támaszkodó határozott állítás. A Holtak kápolnája csalk a XV. sz-ban tűnik föl, 1415 és 1454ben.

8 Mindkét alkalommal csupán a név van megemlítve, ezért helymegjelölése bizonytalan, A kápolna nevének kiderítése érdekében sorra kell vennünk azokat az épületeket, melyeik a források szerint a székesegyház közvetlen környezetében, ad latus, oldalán vagy prope (mellett) állottak. Ennek megfelelően a székesegyház körül emlegetett 10 kápolna (András, Aranyos Mária, István király, Móric, Ilona, Holtaik, Mindszentek, Katalin, Jakab, Mihály) közül csupán az András-, Aranyos Mária-, Móric- és Mihály-kápolna jöhet szóba. Az: András-kápolnáit az okiratok 8 ízben említik, három esetben kiemelve, hogy ad latus ecclesiae Cathedralis, a székesegyház oldalához van építve.

9 A románkori kápolnával való azonosítást el kell ejtenünk, mert az András-kápolna az 1332. évi tizedjegyzékben még nem szerepel, tehát ekkor még nem épült föl. Viszont a román stílű kápolnáinak a XIV. század elején már állma kellett, amint azt stílusjegyei (a székesegyházi toronnyal azonos ikarablafcök!) mutatják. Még azt sem lehet gondolni, hogy az András-kápolnát azért nem említi a tizedjegyzék, mert jövedelme nem érte el az adózási illeték határát. Az adatokból nyilvánvaló, hogy az András-kápolnához jelentős javadalom volt csatolva, melynek adományozását a pápa, illetve a király ítélte oda, és amelynek elnyeréséért időközben többen is pályáztak. Az Aranyos Mária-kápolna neve 12-szer bukkan elő középkori okmányokban. Helye ismételten ezzel a határozóval: in castro, a várban. Az 1503. évi adat még pontosabb helyet említ: ad latus ecclesiae Cathedralis, a székesegyház oldalához van illesztve.

10

'

n Oláh Miklós még többet tud róla: ad latus septemptrionale, a templom északi oldalához van építve.

12 Ezzel szemben az 1735. évi műleírás a Szathmári-palota alkatrészeként említi, tehát a déli oldalhoz. Sőt ugyanide lokalizálja a Deaurata-t az 1752. évi leírás is. Nem, hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a székesegyház ÉK tornyának északi faisíkjához is csatlakozott valaha egy épület. Bizonyíték erre Hauy és Hermanng térképei, melyek itt is tüntetnek föl bizonyos romokat. Sőt a Koller által közölt homlokzati rajz is jelez az ÉK torony északi falánál csatlakozási nyomokat.

13 Megerősíti e bizonyítékokat