Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Bándi Gábor: Adatok Baranya megye Árpád-kori településtörténetéhez

BARANYA TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ 149 3. kép. Lánycsók—Vaskapu dűlő. Helyszínrajz. dalán emelkedő Kopár-dűlőben volt az Árpád-kori falu. A három oldalról mélyebb völggyel határolt domb gerincén és É-i lejtőjén nagyobb foltokban figyelhetők meg nyomai. Az 1247-ből származó pereskedési oklevél alapján leírt Nagy- és Pabarbaksa falvakat „a Dobonuk folyó (ma Malomárok, 1892. térk.) választotta el. . ,"

13 A lelőhely valószínűleg a folyó Ny-i partján fekvő Pabarbaksa községgel azonosítható.

14 Lánycsók—Vaskapu dűlő.

15 (3. kép.) A régi település a mai faluban lévő sizerb templom mögött húzódó É—D irányú dombvonulaton, a templomtól К—DK—ÉK-re, alig 200 méterre volt, a Csillag Tsz háztáji földjén. A domb ÉK-i felében határozott, foltokban mutatkozó telepnyomok látszanak. A DK-i részen temető maradványait szántották ki. A domb gerincén, a temető területién a keletelt templom helye is megfigyelhető. A községet 1093-tól kezdve említik, ismeretes továbbá papjának pápai tizede 1335-ig. Középkori neve: Lancsok.

16 13 Györffy Gy., i. m. 277. 14 Uo. 15 JPM Régészeti Adattár. (Lánycsók.) 16 Györffy Gy., i. m. 335, Pécs—Vasas I.—Mosa dűlő.

11 (4. kép.) Vasas I. községtől alig 1 km távolságra húzódik nyugati irányban a Mosa-dűlő néven ne^ vezért Ny—

К irányú dombvonulat. A domb nyugati lejtőjét ma is Mosaaljának nevezik.

18 A középkori település a dombvonulaton he*lyezkedik el. Nyomai, mintegy 2—300 méter hosszan a magaslat gerincén és lankáin, nagyobb foltokban figyelhetők meg. Mása (Mo^sa) falu említése 1292-től folyamatosan több oklevélben és tized jegyzékben szerepel.

19 Turony—Hosszúföldek—Kosaras.

20 (5. kép.) A falutól Ny—ÉNy irányban egy patikóalakú víz járta meder egy dombot fog közre, mely jól kiemelkedik a térszintből. A dombvonulat É—D irányú, szélessége 5—600 méter, hossza kb. 2 km. A domb É-felé ellaposodik, mintegy beletorkollva a Garé-felé vezető természetes útvonalba, Szűkebb környezetében talán egyedül számításba jövő terület a megtelepedésre, mivel a vízmosáson túl É—ÉNy-felé már igen ellaposodik, К—DKirányban viszont a Tenkes-hegy határolja. Az Árpád-kori települési nyomai, a gazdag 17 JPM Régészeti Adattár. (Pécs.) 18 Köszönetet mondok Rubint Károlynak a lelőhely bejelentéséért és hasznos útmutatásaiért. 19 Györffy Gy., i. m. 339—. 20 Bandi G., Arch. Ért. 90 (1963) 297. (56. XXVI;).; A terepbejárás és ásatás dokumentációja a JPM Régészeti Adattárában van. (Turony.)