Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Reuter Camillo: Malomséd

MALOMSÉD 145 IRODALOM Berze = Berze Nagy János, Baranyai magyar néphagyományok. I— III. k. Pécs, 1940. BiU. Bírósági urbarialis térképek gyűjteménye. Pécsi állami levéltár. Gosztonyi Gyula, A pécsi szent Péter székesegy­ház eredete. Pécs, 1939. A pécsi ókeresztény temető. Pécs, é. n. Györffy = Györffy György, Az Árpád-kori Ma­gyarország történeti földrajza. I. k. Budapest, 1963. Kalmár János, Pécsi sisak a honfoglalás körüli időből. Pécs sz. kir. város „Majorossy Imre" múzeu­mának 1942. évi értesítője. 22—29. lap. Kataszt. = Kataszteri térkép a jelzett esztendő­ből. Merényi = Merényi Ferenc, Domsics Mátyás egyházlátogatása Baranyában 1729-ben. Pécs, 1939. NB. = Németh Béla kéziratos hagyatéka. PÁL. 235. sz. kézirat, OrmSz. — Kiss Géza—Keresztes Kálmán, Or­mánysági szótár. Budapest, 1952. PÁL. = Pécsi állami levéltár. Papp László, Sít, Magyar Nyelv L. évi 169—170. Pesty gyűjt. = Pesty Frigyes helynévgyűjteménye Orsz. Széchenyi Könyvtár kézirattárában. Reuter Camillo, Feladatok és megoldások a hely­névgyűjtés köréből. Magyar Nyelv LVIII. évf. 236— 242. Szabó Pál, Pécs talaja és kultúrája. A Pécs—Ba­ranya megyei múzeumegyesület értesítője. Pécs, 1930. Szabó Pál Zoltán, A kétezeréves Pécs. Kny. a Sor­sunk 1941. évf. 4. számából. Szabó Pál Zoltán—Rúzsás Lajos, A török Pécs. Pécs, 1958. Tüskés Tibor, Pécsi múzsa. Pécs, 1958. Zichy család okmánytára. I. k. Pesten, 1871. ZsigmOklt. = Mályusz Elemér, Zsigmondkori ok­levéltár. II/l. k. Budapest, 1956. MALOMSÉD С REUTER Verfasser klärt anhand von Belegen den Na­men des Malomséd (Mühlbach) genannten Vor­orten von Pécs. Er bewewist mit hydrograp­hischen Namen aus der Umgebung von Pécs und aus dem Komitat, dass in der Sprache der ungarischen Vevölkerung des Komitates Baranya das Wort séd mit Bach gleichbedeu­tend, seit der Landnahme bekannt und ge­bräuchlich war, und dass dieses Wort erst in der Neuzeit ausgestorben ist. Er schildert den landnahmezeitlichen Helm, der im behandelten Gebiet gefunden wurde und als Beweis kontinuierlicher Besiedlung des Gebietes gewertet werden kann. Die im ortsgesdhichtlichen Schrifttum bis jetzt gebräuchliche Benennung des Vorortes „Malomszeg" ist historisch nicht erwiesen; Vermutlich handelt es sich u meinen Schreib­fehler. iö J. P- Múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents