Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Bökönyi Sándor: A bolyi avarkori temető állatmaradványai

A BÖLYI AVARKORI TEMETŐ ÁLLATMARADVÁNYAI BÖKÖNYI SÁNDOR Boly-Sziébert pusztán 1960 és 1963 között Papp László avarkori temetőt tárt fel, mely­nek 15 sírjából kerültek elő állatmaradvá­nyok.* Ezek legnagyobb része teljes csontváz volt, kisebb része összetartozó koponya- és lábvégcsontolk, magányos koponyák, vagy ma­gányos végtagcsontok. Összesen hat emlősfaj — öt házi és egy vadállatfaj — csontjai ke­rültek elő, éspedig a vadmacska (Felis silves­tris Schreb.) egy sírból, az eb (Canis fami­liáris L.) egy sírból, a ló (Equus caballus L.) tíz sírból, a sertés (Sus ser of a dorn L.) egy sír­ból, a juh (Ovis aries L.) hat sírból és a szarvasmarha (Bos taurus L.) hat sírból. Az egyes sírokból az alábbi állatmaradvá­nyok kerültek elő: 1. sír Ló — Equus caballus L. 5—5 i / 2 éves mén koponyája és hiányos csontváza. A csontok szine világos barnássárga, egyes csontokon a rozsda- és patinanyomok látha­tók, melyek a zablátói, illetve a sízerszámzat vereteitől származnak. A koponya (I. tábla 1, III. tábla 1.) metszőf o­gi része az orrcsontok oralis felével, valamint a koponya aboralis része letört, a csigolyák, bordák és végtagcsontok rossz megtartásúak, sérültek, egyes esetekben mozsalékonyak. A koponya kicsi, széles. A profilvonal egye^­nes, a homlok síkja az orbiták széle fölé emel­kedik, közepe 1 felé kissé bemélyedő. Az agy­üreg eléggé tágas, fala boltozott. A linea se^­micircularisok elmosódottak, az orbiták ki­csik, erősen hosszant oválisak. Fogai nagyok, zománcrajzolatuk eléggé komplikált, redőik változó vastagságúak. Felül farlkasfogai van­nak. * Papp László: A bólyi avarkori temető I. — Ja­nus Pannonius Múzeum 1962. Évkönyve. 163—194. o. — Pécs. 1963. Szarvasmarha — Bos taurus L. 15—18 hónapos szarvasmarha hiányos ko^ ponyája és lábainak a carpustól, illetve tar­sustól distalisan eső részei. A osontok színe világos barnássárga, a hosszúcsontíok némelyikén patinanyoimok. A koponya hiányos, a hosíszúcsontok legna­gyobb részéről az epiphysisek leváltak, a rö­vidcsontok sérültek. A koponya kicsiny, fej éle domborodó, hom­loka egyenetlen. 2. sír Ló — Equus caballus L. 8—9 éves mén koponyája és hiányos csont­váza. A csontok színe az előbbieknél valamivel sötétebb barnássárga, A koponya (I. tábla 2, III. tábla 2.) homloki része betört:, metszőfogi része letört, (vissza­ragasztva) egészében vetemedett, az agyüreg aboralis része letört (visszaragasztva), a csi­golyák, boirdák és végtagosointok — utóbbia­kon különösen az epiphysisek — sérültek. A koponya igen kicsi, széles. A profilvonal egyenes, az orrcsontokon kissé homorú. A homlok erősen az orbiták felső széle fölé emelkedik, közepe felé kissé domborodó. Az agyüreg tágas, boltozott. A linea semicircula­risok elmosódottak, a nyakszirtpikkely erő­sen hátrahajló. A fogak az előbbi lóéhoz vi­szonyítva jóval kisebbek, komplikáltabb zo­máncrajzolattal, a .zománcredők változó vas­tagságúak. 3. sír Ló — Equus caballus L. 6—7 éves, minden valószínűség szerint herélt ló koponyája és hiányos csontváza. A csontok színe az előbbiekéhez hasonló. A koponya (II. tábla 1, IV. tábla 1.) homlo­ka betört, metszőf ogi része 1 és orrtájéka letört (visszaragasztva), a végtagcsontok epiphysisei sérültek, a jobboldali metacarpuson a dia-

Next

/
Thumbnails
Contents