Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Horvát A. Olivér: A mecseki erdőtalajelemzések eredményei

A MECSEKI ERDŐTALAJELEMZÉSEK EREDMÉNYEI 57 podzolos talajon, ahol Vaccinium vitis — idaea terem, Luzulo — Fagetum dicranetositmban nyitottunk talajszelvényt. A három mészkerülő' tölgyesben az Ai-, A

2- és B- és C-szintekben alacsony a pH érték vízben, illetve KCl-ban mérve: 4,7 (3,8), 4,6 (3,7), 4,4 (3,7), — 4,5 (3,8), 4,8 (3,8), 4,4 (4,0) — 6,0 (4,5) 4,3 (3,9) — 6,1 (5,1), 4,4 (3,9). Igen magas az 1959-ben mért hidrolitos savanyúság a három szintben, yi: 48,26 — 42,85 — 41,80 — 50,26. A humusztartaloim értéke: Ai-szintben 2,76 — 6.91 — 10,71. Tehát a humusztartalom értéke viszonylag magas. Az 1959-ben készített talaj szel vénynek a mechanikai elemzése azt mutatja, hogy az összes szintekben — az Ai -szint kivételével — szerepel az iszapos talaj. A B- és C-szintben nagy szerepe van az agyagnak és a finom homoknak. Az Ai -szintben pedig jelentékeny a finom homok mennyisége. Elég magas a talaj foszfortartalma (3,510) és a N %-os jelenléte (0,271), feltűnően magas kálitartalom (23,84). A podzolos talajnak megfelelőiéig! elég alacsony a talaj adszorpciós kapacitása (5,965 — 7,585). Ennél alacsonyabb értéket csak a mészkerülő bükkösben mértem (2,633 — 9,476, illetve 4,974 — 5,869). Ugyancsak mészkerülő bükkösbein mértem a legalacsonyabb pH-értéket, a Luzulo-Fagetum leucobryumetosumnaik a B

2-szintjében (3,6). Ugyancsak mészkerülő bükkösben mértük a legmagasabb (LuzuloFagetum dicranetosumban) hidrolitos savanyúságot, yi-et: 56,62. A kicserélési savanyúság y

2-értéke is a mészkerülő tölgyesben a legmagasabb, y

2 :58,11 értékkel kulminál. A Leucobryumos mészkerülő bükkösnek A-szintjében a humusz 12,53, illetve 20,75, a B2-sz;intben, tehát átlagtól eltérően igen magas, igen magas a kaliumtartalom 31,20 mg/100, illetve 21 mg/100. Luzulo-Fagetum dicranetosum N %-os értéke is magas: 0,496. összefoglalókig megállapíthatjuk, hogy a mészkerülő tölgyes, de még inkább a mészkerülő bükkös talaja a legsavanyúbb a mecseki erdőtalajok között, ennek megfelelőleg a kicsiny pH értéknek ellentétjeként magas a hidrolitos savanyúság yi-értéke. Elég magas a talaj humusztartalma, kaliumtartalma, de az adszorpciós kapacitás értéke a legalacsonyabb az összes erdőtalajok között. G) Hárs-kőriserdők és szurdokerdők talaja Melica uniflorás — Mercuriali — Tilietum a magyaregregyi Kövestetőn, barna erdőtalajon található, mely átmegy rendzina talajba. Ez a talaj három szintű. A pH értéke vízben, illetve KCl-ban így alakul: 0,1 (5,8), 5,4 (4,5), 6,0 (5,7). A hidrolitos savanyúság is ezeknek az értékeknek megfelelőlég párhuzamosan így alakul a három szintbein (Ai, A

2

, B) az yi érték : 15,77, 25,08, 7,41. Humusztaítalom Ai-szintben 14,56. A mechanikai elemzés azt mutatja, hogy a finom és durva homok az Ai-szintben meghaladja a 90%-ot. Az Ai- és B-szintben a talaj elsősorban finom homokból, azután iszapból és durva homokból áll. igen magas a talaj foszfor- (27,800 mg/100) és kaliumtartalma is (32,16) az Ai-szintben és szabályos a menete, mert az A

2-szmtiben csökken, B-szintben emelkedik. A N-tartalom az Ai-szintben magas, 0,701 %-os "értékkel szerepel. A talaj adszorpciós kapacitás értéke átlagos, Ajszintben az S értéke 21,392, a T—S-é 13,817. összefoglalólag megállapíthatjuk, hogy a hárs-kőriserdők rendzinába átmenő barna erdőtalajon találhatók, aránylag magas a talaj durva hoimok-, kálium-, foszfor- és nitroigiéntartalma a többi mecseki erdők talajához képest és ez a nitrofil fajok nagy számában is megmutatkozik. A szurdokerdő rendzina talaja Oríűnél, a Szuado-völgyben elég hasonló a hárs-kőriserdőkéhez. Ez is indokolttá teszi azt, hogy a két erdei növénytársulást egy csoportba (Acerion) sorozzuk. A mecseki szurdokerdő csak kis fragmentumokban lelhető fel, mint Phyllitidi-Aceretum mecsekense nevű társulás. A szurdokerdő rendzina talaja lúgosabb kémhatású, mint a hárs-kőriserdőke, a talaj pH értéke az A-, illetve C-szintben vízben és KCbban mérve így alakul: 7,4 (7,0), 7,6 (7,0). Az erdő talaja meszes, az A-szintben 1,05%, a C-szintben jóval magasabb 10,26% szénsavas mésztartalommal. A magas pH értéknek természetesen alacsonyabb y i-értékek felelnek meg az A-, illetve C-szintben; (5,90 — 2,38). Magas, az átlagosnál jóval nagyobb a talaj humusztartalma (9,62). Mechanikai elemzés azt mutatja, hogy az A-szintben finom és durva hoimok, a C-szintben finom поток és iszap dominál. Igen magas a talaj káliumés nitrogéntartalma, majdnem eléri például az A-szintben a hárs-Rőriseirdőben tapasztalt mérési eredményt (32,16 — 30,96, illetve 0,701 — 0,587), ellenben a foszfortartalom lényegesen kevesebb (27,800 — 9,520). A szurdokerdő rendzina talaja pH-érték. yi, vagyis hidrolitois savanyúság, humusz-, kálium-, foszfor- és nitrogéntartalom tekintetében egyaránt emlékeztet (és hasonlít a mészkedvelő és bokorerdők talajára.