Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Havranek László: A Mecsek-hegység barlangi denevérfaunája

42 HAVRANEK LÁSZLÓ IV. Az eredmények tárgyalásánál szükség­szerűen felmerül az illető biotóp jellemzése. Tekintettel azonban arra, hogy számos ne­ves szerző (1, 2, 8, 9, 19, 20) mindkét barlan­got felmérte, sőt térképet is közölt azokról így e jellemzés ezen a helyen feleslegessé vált. Nomenclatura szempontjából Ellermann Morrison— Scott (6) munkáját veszem alapul, kivéve a Myotis oxygnathus (MonticelU)-x melyet önálló fajként tárgyalok. Vizsgálati eredményeimet barlangok és fajok szerint csoportosítom. ABALIGETI BARLANG Egyenletes (11—12) C° hőmérsékletű barlang optimális telelőhelyet biztosít a de­nevéreknek. Ezek elhelyezkedését már a III. fejezetben tárgyaltam. Az egyes fajok koló­niákat alkotnak, bár tapasztalható e kolónia felbomlása, sőt (gyakran az egész kolónia elvándorlása valamilyen zaklatás következ­tében. Vannak fajok melyek nem szívesen alkotnak zárt kolóniát ezek egymástól bizo­nyos távolságra (4—5 cm.) helyezkednek el, s így ún. „szórt kolóniákat" hoznak létre. Domináns denevérfaj e barlangban a Myotis oxygnathus (Monticelli) subdomináns­ként a Rhinolophus ferram-equinum (Schre­ber) értékelhető. A többi fajok (I. tábla) rit­kább előfordulásúak. Az előforduló fajok megoszlási arányát az alábbi diagram szem­lélteti : Rhinolophus ferrum- equinum Mlniopterus schreibersi Myotïs myotis Myohs naftereri Denevérek százalékos megoszlása az Abaligeti barlangban l A populációra vonatkozólag a hímek és nőstények aránya a legritkább esetben 1:1; leggyakoribb arány: SS:99 = 60:40 Évszakonként vizsgálva a barlangot igen nagy eltéréseket tapasztalunk. A nyári hó­napokban a télen megfigyelt szép kolóniák­nak nyoma sincs, néhány példányt találunk vagy esetleg egy darab sem figyelhető meg. Ez utóbbi volt tapasztalható 1962. V. 18-án is; ugyanis ebben az időszakban a barlang denevérek szempontjából teljesen üres volt. Az őszi hónapokban a levegő lehűlése és a rovarvilág csökkenésével szinte arányosan Hímek és nőstények aránya az Abaligeti barlangban népesedik be a barlang, s ha átlagos közép­európai klímaviszonyokat vesszük tekintet­be, akkor elmondhatjuk, hogy kb. november közepére népesedik be teljesen a barlang, ekkorra alakulnak ki a telelő kolóniák. A ta­vaszi felmelegedéssel párhuzamosan végetér a téli álom s a denevérek egyre nagyobb ha­tósugárral rajzanak szét. Ezzel megindul a barlang elnéptelenedése, mely rohamosan halad s rendszerint április végére, de nagyon gyakran már április közepére teljesen nép­telenek a telelőhelyek. 1000 TEL TAVASZ NYÁR Denevérek számának változása az Abaligeti barlangban

Next

/
Thumbnails
Contents