Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)
Havranek László: A Mecsek-hegység barlangi denevérfaunája
42 HAVRANEK LÁSZLÓ IV. Az eredmények tárgyalásánál szükségszerűen felmerül az illető biotóp jellemzése. Tekintettel azonban arra, hogy számos neves szerző (1, 2, 8, 9, 19, 20) mindkét barlangot felmérte, sőt térképet is közölt azokról így e jellemzés ezen a helyen feleslegessé vált. Nomenclatura szempontjából Ellermann Morrison— Scott (6) munkáját veszem alapul, kivéve a Myotis oxygnathus (MonticelU)-x melyet önálló fajként tárgyalok. Vizsgálati eredményeimet barlangok és fajok szerint csoportosítom. ABALIGETI BARLANG Egyenletes (11—12) C° hőmérsékletű barlang optimális telelőhelyet biztosít a denevéreknek. Ezek elhelyezkedését már a III. fejezetben tárgyaltam. Az egyes fajok kolóniákat alkotnak, bár tapasztalható e kolónia felbomlása, sőt (gyakran az egész kolónia elvándorlása valamilyen zaklatás következtében. Vannak fajok melyek nem szívesen alkotnak zárt kolóniát ezek egymástól bizonyos távolságra (4—5 cm.) helyezkednek el, s így ún. „szórt kolóniákat" hoznak létre. Domináns denevérfaj e barlangban a Myotis oxygnathus (Monticelli) subdominánsként a Rhinolophus ferram-equinum (Schreber) értékelhető. A többi fajok (I. tábla) ritkább előfordulásúak. Az előforduló fajok megoszlási arányát az alábbi diagram szemlélteti : Rhinolophus ferrum- equinum Mlniopterus schreibersi Myotïs myotis Myohs naftereri Denevérek százalékos megoszlása az Abaligeti barlangban l A populációra vonatkozólag a hímek és nőstények aránya a legritkább esetben 1:1; leggyakoribb arány: SS:99 = 60:40 Évszakonként vizsgálva a barlangot igen nagy eltéréseket tapasztalunk. A nyári hónapokban a télen megfigyelt szép kolóniáknak nyoma sincs, néhány példányt találunk vagy esetleg egy darab sem figyelhető meg. Ez utóbbi volt tapasztalható 1962. V. 18-án is; ugyanis ebben az időszakban a barlang denevérek szempontjából teljesen üres volt. Az őszi hónapokban a levegő lehűlése és a rovarvilág csökkenésével szinte arányosan Hímek és nőstények aránya az Abaligeti barlangban népesedik be a barlang, s ha átlagos középeurópai klímaviszonyokat vesszük tekintetbe, akkor elmondhatjuk, hogy kb. november közepére népesedik be teljesen a barlang, ekkorra alakulnak ki a telelő kolóniák. A tavaszi felmelegedéssel párhuzamosan végetér a téli álom s a denevérek egyre nagyobb hatósugárral rajzanak szét. Ezzel megindul a barlang elnéptelenedése, mely rohamosan halad s rendszerint április végére, de nagyon gyakran már április közepére teljesen néptelenek a telelőhelyek. 1000 TEL TAVASZ NYÁR Denevérek számának változása az Abaligeti barlangban