Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Sarkadiné Hárs Éva: Lüszterfényű kerámiák és a Zsolnay eosinmázas edények

LÜSZTERFÉNYÚ KERÁMIÁK 377 tívumokat használt eozinmázas kályhacsempéin, vázatervein. Darilek Henrik, K. Nagy Mihály, Hidasi Pilló Sándor tervein ugyancsak a secessió izgatott szín- és formavilága uralkodott. Ezeken az edényeken a fémes csillogású lüsztermáz már másodlagos szerephez jut. Elsősorban a merész forma, a felületet borító színes ábrázolások, a vonalritmusok, foltok önkényes kavargása vonja magára a figyelmet, Csupán azokon a darabokon kap ismét az értékének megfelelő hangsúlyt, amelyeken a forma és a díszítés mértéket tartó ízléssel együtthatásban, összhangban tud maradni, A századforduló utáni években különösen a tehetséges festőművész: Mattyasovszky Zsolnay László vázái, porcelánfigurái ilyenek. Táljai között kiemelkedően szépek a finom, apró virágos perzsa dekorral díszítettek, melyeknek színt játszó eosinmáza is tökéletes technikával készült. Az I. Világháború Magyarország gazdasági helyzetére is súlyos csapást mórt. Az általános dermedtség jó néhány évre visszavetette a művészi fejlődést is. A Zsolnay gyárban a megváltozott szükségleteknek megfelelően átcsoportosították a termelést. Az ipari porcelán, az épületkerámia és a használati edények mellett a díszáruk, eosinmázas tárgyak gyártása a minimálisra korlátozódott. Vázák, lámpavázák készültek egyszerű, gömbös formákban, barna, piros, vagy zöld eosinmázas alapon, apró, geometrikus, vagy japán virágos dekorral. Felújították a korábbi évek kedvelt díszítésmódjait, melyek közül talán a leggyakoribb az edény felületét sugarasan betöltő, ún. „hópehely" motívum. 1925-ben Zsolnay Teréz tervei alapján készült egy nagyszerű sorozat ,,Tut Ench Amun" ábrákkal, A vázáik mind formában, mind díszítésükben az egyiptomi előképek elegáns harmóniáját viselik magukon. Az eosinfestésű, egyes darabok mellett nagyobb számban készültek a szériában gyártható porcelánfigurák, majd a 20-as évek második felében a porcelánfajansz gyártásáról teljesen áttértek a porcelánra.

15 A mázalatti festésű szobrocskák, állatfigurák mellett nagy népszerűségnek örvendtek a színes, többnyire zöld eosinmázzal bevont darabok. Ezeknek a festés nélküli, csupán színes mázzal ékített dísztárgyaknak előállítása egyszerűbb volt, és kisebb költséggel is járt. A kézifestésű, igényes, egyedi darabokhoz viszonyítva kereskedelmi áruk is alacsony volt, ami e tárgyak szélesebbkörű elterjedését 15 Később a 40-es években újra gyártanak porcelánfajanszot is. nagyban elősegítette s talán ezzel magyarázható e máz közkedveltsége. Sokak szemében csupán e zöld edények és figurák jelentik a „Zsolnay eosint", noha e technika gazdag színváltozatai között talán ez a legkevésbé szép. Az 1930-as években a művészi látás letisztult, a porcelán és kerámiaedények formái leegyszerűsödtek, a secessió túldíszes, hangos mozgalmassága helyébe a lényeg keresése, a művészi mondanivaló tömör kifejezése lépett. Nagyobb ütemben indult meg a munka a pécsi gyárban is, ahol különösen Sinkó András ért el kiváló eredményeket érzékenyen mintázott, finom porcelánfiguráival. Plasztikusan felrakott madarakkal díszes vázája remek vörös eosin, mely lila színben irizál. Állatalakjai a művészi színvonal tekintetében egy helyen állanak e kor legjobb dán művészeinek alkotásaival. Ezek a szobrok nagyrészt mázalatti színezésűek, ám gyakran eosinos kivitelben is készültek, ami azonban a figurának nem mindig szolgált előnyére. A legújabb időkben, amikor a gyár profilja a művészi gyártásról erősen eltolódott az ipari termelés felé,

16 figyelemre méltó annak a néhány művésznek az erőfeszítése, akik a nagy tudású mester hagyományai alapján, a mai kor ízlésének, művészi követelményeinek megfelelő dísztárgyak előállításán fáradoznak. Kovács István — alki a korábbi időkben is az eosingyártás művésze volt — felelevenítette e kitűnő technikát s igen szép fényű, rubinszínű lüsztert sikerült előállítania. Üj eljárást dolgozott ki a régi ún. „Tieger" máz alkalmazására, mely a felületi zsugorodás következtében a tárgyaiknak változatos külsőt kölcsönöz, A gyár fiatal szobrászművészei és porcelántervezői: Török János,Fürtös György, Nádor Judit új formáikkal kísérleteznek, modern vonalú szobrok, vázák, apró dísztárgyak kerülnek ki kezük alól, Öry Ferenc a vázák, figurák festésében ért el szép eredményeket. Ma a kerámia, a porcelán a legszélesebb tömegek otthonának dísze. Szoborfigura vagy hamutartó, dísztál, vagy váza, elődei művészi hagyományának folytatására csak akkor méltó, ha éppoly gonddal, ízléssel, minőségi igénnyel készül. E feladat teljesítésében a fémfényű lüsztermáz mai művelői felé is bizakodással tekintünk. iß Ma Pécsi Porcelángyár elnevezéssel működik, legnagyobb részben magasfeszültségű villamos szigetelőket és levonóképes használati konyhaedényeket gyárt. A művészi porcelán a termelés elenyésző hányada csupán,