Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)
Sarkadiné Hárs Éva: Lüszterfényű kerámiák és a Zsolnay eosinmázas edények
370 SARKADINÉ HARS ÉVA nemes arányú nagy váza tökéletes, szép máza, harmonikus díszítése mindmáig példaképe a kerámia művelőinek. Felületét sávokra osztott, gazdag növényi dekor borítja, mely a vázatest sávjaiban különböző, míg a nyakrészen és füleken párosan ismétlődő pikkelyes és stilizált virágmotívum (1. ábra). A XIV. századból már számos olasz mester által készített majolika edény maradt ránk. Faenza, Siena, Firenze, majd Urbino, Gubbio, Deruta, Velence műhelyeiben a XV. században élénk művészi munka folyt és több mesterjeggyel ellátott tálat, vázát is őriznek e korból a múzeumok. Az irizáló, fémfényű máz készítésében az umbriai Deruta műhelyei az elsők 4 . Edényeik formában és díszíitésben is még erősen kötődnek a mintaképül szolgáló spanyol-mór ma jolikához. Tányérok és mélyöblű tálak, kidomborodó középrésszel, aranysárga alapon stilizált növényi, vagy a peremen sugarasan elosztott pikkelyes dekorral, amely az erősebb redukció következtében az alapmáz zöldarany irizálása mellett gyakran 1. Váza, hispano-moresco. Palermo, Galleria Nazionale della Sicilia. 4 A derutai műhely 1387-től működik s virágzását a XVI. században éri el. Liüszterfényű mázat azonban már a XV. században készítettek. 2. Jegyestál, Deruta, 1520. liláskék színt játszik. A firenzei Bargello (Nemzeti Múzeum) gyűjteményében a XV. századi spanyol-mór stílusú valenciai tálak közepét címerpajzs díszíti. A sárgás, homokszínű máz itt is lilás fényben irizál. Ugyanitt a XVI. századi derutai tálak kék-sárga stilizált növényi (csigavonalban tekeredő levélornamentika) motívumokkal díszítettek, vagy figurális, jobbára egyházi vonatkozású (Mária a gyermekkel) ábrázolásokat mutatnak. A derutai anyagban gyakori motívum a tál középrészét díszítő, profilban ábrázolt női félalak. E tálak j egyestálak és hasonló modorban készültek Urbino, Castel Durante műhelyeiben is. 5 A nőalak előtt dekorativen tekeredő feliratos szalag szövege a hűségre, szerelemre utal, de egyben térkitöltő elem is, a finom levél és virágmotívumok mellett. A figura hajviselete, ruházata, sőt arcéle is csaknem minden tálon szinte azonos, vagy legalábbis igen hasonló megoldást mutat. Sokkal inkább eltérő már a tál peremének díszítése, mely gazdag virágfűzér, vagy pikkelyes motívum, esetleg a kettő váltakozva (2—3. ábra). Érdekes, szimbolikus ábrázolással találkozunk egy 1510-ből származó derutai tálon 5 Vö. Catalogue of Italian maiolica II. k. 74. 75. tábla; 475—478 ábrákat. U. itt a 480. sz. tál nőalakjának ábrázolása erős rokonságot mutat a firenzei Bargello gyűjteméinyében 1845. sz. alatt leltárba vett, XVI. századi derutai tál figurájával. Míg azonban a firenzei tál peremén makk és tölgylevél füzér szalad körül, addig a fenti katalógusban közölt, (Duc de Dino Collection) 1520i-r a dadáit tál széle pikkelyes díszítésű.
